-Öm.... Szia. Persze csak most sietek az igazgatóhoz. Majd akkor itt várj meg. –mondtam majd siettem az irodába. Bekopogtam és egy kicsit benyitottam majd bedugtam a fejem.
-Na végre, hogy itt van! Jöjjön be! –mondta az igazgató. Bejjebb mentem majd becsuktam magam mögött az ajtót. –Üljön le!
-Miért kellett idejönnöm? –kérdeztem.
-Még is hol volt? –kérdezte.
-Én csak.... –kezdtem.
-Nem hallom. –mondta idegesen majd felállt.
-Sajnálom nem akartam késni. –mondtam majd könnyezni kezdtem.
-Mi lett volna ha egy vagy több fanatikus rajongó megtámadja? –kérdezte idegesen.
-Én nem.... Csak egy kicsit egyedül akartam lenni. –mondtam majd sírni kezdtem.
-Na hadd halljam. Hol volt? –kérdezte majd felült az asztalára.
-Mondom, hogy egyedül akartam lenni. –szipogtam. Aztán valaki benyitott. Én egyből hátra néztem.
-Ilhoon te mit keresel még itt? Már régen el kellett volna menned. –mondta az igazgató.
-Csak itt maradtam egy kicsit tovább próbálni. De kiment a villany a táncteremben és nem tudok próbálni. –mondta Ilhoon majd rám nézett. Előre fordultam majd lehajtottam a fejemet.
-Most az egyszer megúszta. Elmehet. Ilhoon te is indulj haza. Eleget próbáltál ma. –mondta. Felálltam majd felvettem a táskámat és a kabátomat aztán kirohantam. Ilhoon pedig utánam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése