2013. augusztus 9., péntek

11. fejezet: ~HimChan szemszöge~


De gyönyörű mosolya van. Mi van veled HimChan? Szerelmes vagy? Neeeem.... Az nem lehet. Nem lehetek szerelmes. Hisz alig ismerem. De olyan aranyos.... Nem, nem, nem és nem! Csak egy rajongó. Aki nagyon szép, aranyos és megértő.... Nem HimChan te karrierista vagy. Nem lehetsz szerelmes. Hyung úgy sem engedné meg. Odamentem a srácokhoz majd leültem.
-Szép mi? –kérdezte JongUp.
-Jó fej és nagyon tisztelet tudó a kora ellenére is. –mondtam.
-Honnan tudod? –kérdezte DaeHyun.
-Beszélgettünk az erkélyen. –mondtam.
-Miről? –kérdezte Zelo.
-Csak ilyen ismerkedős. Kimie mesélt rólunk neki. Szinte mindent tudott rólam. Megkérte Kimiet, hogy JongUpról, Zeloról és rólam meséljen neki. –mondtam.
-Rólam? Minek? –kérdezte Zelo.
-Mit tudom én.... Biztos érdekled őt. Hisz egy korúak vagytok –mondtam.
-Megmondom őszintén aranyos meg szép lány de ha rajtam múlik csak barát. –mondta JongUp.
-Ja.... –mondtam.
-HimChan gyere csak! Beszélnem kell veled! –mondta YongGuk.
-Jól van. –mondtam majd felálltam az asztaltól és YongGukkal elindultunk a lépcső felé. Bementünk YongGuk szobájába. Becsuktam az ajtót majd leültem az egyik székre.
-Mi van veled HimChan? –kérdezte YongGuk.
-Semmi. –mondtam.
-Őszintén kérdezem, mint barát a baráttól. De nem úgy látszik mintha nem lenne semmi bajod. Ma délelőtt tök jól el voltál amióta itt van Jina azóta olyan vagy, mint aki nem tud mit csinálni magával. Olyan vagy, mint én amikor.... Ugye nem vagy szerelmes Jinaba? –kérdezte.
-Nem. –füllentettem.
-HimChan őszintén. –mondta YongGuk.
-Nem tudom. Lehet. Fogalmam sincs. Aranyos csaj, megértő, szép és nagyon tisztelet tudó de szerintem jobb lenne csak barátként. Te se engednéd meg Hyung sem. –mondtam.
-Én engedném de Hyung kétlem. –mondta. –Próbálj meg csak barátként tekinteni rá.
-Jó. De én megyek aludni. –mondtam.
-Jó éjt HimChan. –mondta.
-Neked is. –mondtam. Kimentem a szobából majd a sajátomba vettem az irányt. Elmentem zuhanyozni. Kész lettem majd befeküdtem az ágyamba és hamar el is aludtam.

10. fejezet: HimChan


Egy ideig kint voltam. Aztán valaki kopogott.
-Igen? –kérdeztem.
-Rendelünk valami vacsorát kérsz valamit? –kérdezte YongGuk.
-Kösz de nem vagyok éhes. –mondtam.
-Szólj ha mégis kérsz valamit. –mondta majd kiment. Én bementem a telefonomért. Felhívtam anyát. Miközben kicsenget visszamentem az erkélyre. Anya felvette majd egy ideig beszéltünk. Aztán kijött HimChan is az erkélyre. Lassan odajött hozzám.
-Jóéjt kincsem. –mondta anya.
-Nektek is. Mondd meg Minnek, hogy puszilom és nagyon hiányzik. –mondtam majd kinyomtam.
-Min a pasid? –kérdezte.
-Mi? Neeeem.... Még csak az kellene. Távoli rokon. –mosolyogtam.
-Te nem eszel? –kérdezte.
-Nem. Nem vagyok éhes. –mondtam. –Te? Miért nem eszel a srácokkal?
-Képzeld nem vagyok éhes. –mosolygott.
-Értelek. –mondtam.
-Tudod, hogy Kimie nagyon sokat mesélt rólad? –kérdezte.
-Rólam? Mit lehet rólam olyan sokat mesélni? Egy hülye csaj vagyok aki 17 éves kora ellenére nem szokott bulizni se pasizni. –mondtam. –Tényleg nagyon sok.
-Nem vagy hülye. Amennyire ismerlek szerintem szép vagy aranyos 17 éves aki nem szokott bulizni se pasizni. Ami egy kicsit meglepő. Mostani koreai 17 évesek amit csinálnak.... Hát te legalább rendes vagy hozzájuk képest. –mondta.
-De igenis hülye vagyok. Hol fognak engem felvenni Dél-Korea leghíresebb egyetemére? Mikor fogok én megtanulni majdnem minden hangszeren játszani? Hol jártam én 5 évesen zongora akadémiára? –kérdeztem mosolyogva.
-Tehát tudsz róla.... –mondta.
-Megkértem Kimiet, hogy meséljen rólad, JongUpról és Zeloról. Amiket pedig mondott. Hát.... Tényleg aranyos vagy! –mondtam. HimChan adott egy puszit az arcomra.
-Szeretnélek jobban megismerni. –mondta mosolyogva.
-Majd megfogsz. Az idő során. –mondtam.
-De csak pár hónapig leszel itt velünk. Aztán visszautazol. –mondta.
-Nem.... Én nem utazok sehova. Haza költöztünk. Mivel a szüleim is koreaiak így tényleg haza költöztünk. –mosolyogtam.
-Szóval velünk fogsz most már lakni? –kérdezte vigyorogva.
-Csak akkor ha nem leszek útban. Vagyis csak akkor ha nem zavarlak titeket. –mondtam.
-Engem nem zavarsz. Szerintem Kimiet sem fogod zavarni. –mondta.
-Hát jó. De YongGuk akár mikor kitehet. –mondtam.
-Őt meggyőzi majd Kimie. –mosolygott.
-De inkább jó kislány leszek és szót fogadok. Így tuti, hogy nem fog kitenni YongGuk. –mondtam.
-Hmm.... Ez is egy jó ötlet. –mondta.
-De álmos vagyok. –ásítottam. –Elnézést.
-Nem kell elnézést kérned. –mondta.
-Én most lemegyek inni aztán bebújok az ágyba ha nem gond. –mondtam.
-Csak nyugodtan. –mondta. Bementem a szobámba becsuktam az erkély ajtót majd kimentem a szobából. Le a lépcsőn majd be a konyhába. A srácok még mindig ettek.
-Hol vannak a poharak? Vagy kérhetnék egyet? –kérdeztem.
-Persze. –mondta Zelo majd felállt odajött hozzám majd levett egy poharat.
-Köszönöm. –mondtam mosolyogva. Zelo bólintott majd visszaült a helyére. Engedni kezdtem a csapból a vizet. Megtöltöttem a poharat majd megittam.
-Biztos nem vagy éhes? –kérdezte YongGuk.
-YongGuk biztos nem vagyok éhes. –mondtam. –Ja és ha nem gond akkor elmennék aludni. Hosszú és fárasztó volt az út.
-Jó menj csak nyugodtan. –mondta YongGuk.
-Jó éjt srácok. –mondtam majd elindultam a lépcső felé.
-Jó éjt. –mondták. Amikor odaértem a lépcsőhöz HimChan akkor jött le.
-Jó éjt Himchan. –mosolyogtam.
-Neked is Jina. –mosolygott vissza HimChan.

9. fejezet: Sajnálom


-Annyeong! Miben segíthetek? –kérdezte egy srác nagyon mély hangon.
-Annyeong! Én Kim Shin Yeong.... –kezdtem.
-Nincs itthon. –vágott bele a mondatomba.
-Tudom. De én Ji-na Choi vagyok. Kimie barátnője. Azt mondta ide kell jönnöm. De akkor elnézést a zavarásért. Én akkor megyek is. Sajnálom! –hadartam el majd megfordultam és indulni készültem.
-Oh.... Hé.... várj! –szólt utánam. –Sajnálom az előbbit. Nem akartam megbántani csak elfelejtettem, hogy Kimie barátnője most jön.
-Semmi baj. Én tényleg nem akarok zavarni. –mondtam.
-Nem zavarsz. Gyere be. –mondta majd segített bevinni a csomagokat.
-Köszönöm. –mondtam.
-Az emleten vannak a szobák és a hozzá tartozó fürdőszobák. Nem tudom Kimie melyik szobát akarja neked adni. Itt van akkor a nappali. Itt a konyha és az étkező. Itt van egy fürdőszoba. Ez pedig egy medence tér. Itt, mint látod van bárpult, medence, pezsgőfürdő és szauna. Mi itt szoktunk kikapcsolódni. Ha pasit szeretnél idehozni akkor szólj vagy nekem vagy Kimienek. –mondta.
-Oh emiatt nem kell félnie. Nem vagyok valami nagyon pasizós típus. –mondtam.
-Hyung mi lesz a.... Hé.... Szia. –mondta az egyik srác. Utána jöttek a többiek is.
-Szóval. Én vagyok Bang YongGuk a B.A.P vezetője, rappere és Kimie pasija. –mondta. –Aki elsőnek jött be. Ő Choi JunHong de mi csak Zelonak hívjuk, legfiatalabb, táncos és rapper....
-Nem muszáj bemutatni. Kimie elmondott mindent meg amúgy is hallgatom a zenéteket és elég gáz lenne ha nem ismerném a tagokat. De ha szeretnéd nyugodtan folytathatod. Hát ha tudsz valami újat mondani. –mosolyogtam.
-Tényleg hallgatod? És mi a véleményed? –kérdezte YongGuk.
-Hát.... –kezdtem.
-Ilyen rossz? –kérdezte YoungJae.
-Mi? Neeeem.... Nagyon is jó énekesek vagytok tényleg. Mindegyik albumotok nagyon tetszik főleg a mostani a Bad Man. De most a Hurricane és a Coffee Shop MV és a szám is nagyon tetszik. Rohadt tehetségesek vagytok. –mondtam.
-Jó egy Baby véleményét hallani. –mondta HimChan. Majd megcsörrent a telefonom.
-Ez Kimie. Fel kell vennem. –mondtam. Majd egy kicsit félre mentem. Kimie elmondta, hogy melyik az én szobám felmentem és benéztem. Véletlenül rossz szobába mentem be. Végül kiderült, hogy a DaeHyuné. Az enyém a szembe lévő szoba. Bementem és minden kék volt. Én elkezdtem hálálkodni Kimienek telefonon keresztül. Aztán letettem és a telefont az ágyra dobtam. Volt egy nagy erkélyem ami 4 szobát kapcsolt össze. A JongUpét, a HimChanét, a Zeloét és az enyémet. Kilátás nagyon szép volt. A távolban lehetett látni a TS székházát. Felvittem a bőröndöket a szobámba majd kipakoltam. Lezuhanyoztam majd felvettem a selyem hálóingemet majd rá a köntösömet és kimentem az erkélyre.

8. fejezet: Utazás


2013. Júnuis 22.:
Hamar eltelt a 3 nap. Anyáék megvették maguknak a repjegyeket. Hazajöttek én addigra elpakoltam minden ruhámat, cipőmet, ékszeremet mindent. Anyáék hazajöttek majd ők is elpakoltak. Aztán elindultunk a repülőtérre. Megérkezett a repülő majd leadtuk csomagjainkat, felszálltunk a repülőre és elindultunk. Az út 12 óra volt. Egy kicsit unalmas volt. Nem tudtam mit csinálni. Nem volt kedvem aludni se zenét hallgatni. Így elővettem a telefonomat és internetezni kezdtem. Képeket kerestem a B.A.P tagokról. Amikor Zeloról kerestem akkor eszembe jutott, hogy Kimie azt mondta Zeloról, hogy félénk. Mi tényleg félénk? Na neeee.... Olyan cuki feje van meg wáááá.... El sem hiszem, hogy ő félénk. Kimie megadott egy címet ahova majd menjek. Amint leszállt a repülőnk felvettük a csomagokat majd elindultunk házat nézni. Találtunk is egyet szépen be volt rendezve és én egyből fizettem is. Aztán fogtam egy taxit odaadtam neki a címet majd elvitt. Megérkeztünk majd kiszálltam a taxiból. Becsengettem. Amíg vártam végig néztem magamon nem-e vagyok túl kihívó. Egy hosszú farmer nadrág, egy pánt nélküli felső és egy fekete platformos cipő volt rajtam. Aztán kinyílt az ajtó.