2013. Június 19.:
A mai nap szörnyen indult. Reggel
fél 7kor már fent voltam mert hányingerem volt és még a gyomrom is vacakolt.
Szuper.... Miután már egy kicsit enyhült minden elkezdtem tévét nézni. Egyedül
voltam otthon a vendégünkkel. Aki állítólag távoli rokon. Anyáék idő közben
elmentek dolgozni. Csengettek. Azt hittem a postás jött. Kimentem és ajtót nyitottam.
A kutyám, Blacky nagyon ravasz. Amint nyílt az ajtó egyből ki is ment. Bezzeg
apunál nem megy ki....
-Oh Blacky.... Gyere vissza!
–szóltam utána.
-Szia Jina! –szólalt meg egy
ismerős hang.
-Kimie.... Te mit keresel itt?
–kérdeztem ledöbbenve.
-Hozzád jöttem. Vagy zavarlak?
–kérdezte majd átnézett fölöttem. Hátra néztem és Min állt az ajtóban.
-Mi? Neeeem.... Ő nem a pasim....
Távoli rokon. –hajoltam oda hozzá. –Na gyere be!
-Okés. –mosolygott. Bementünk a
házba majd Min Kimiet a nappaliba vezette. Bementem a szobámba és átöltöztem.
-Kérsz valamit? –kérdeztem amikor
kiléptem a szobámból.
-Egy pohár víz jól esne. –mondta
mosolyogva.
-Oké. –mondtam majd bementem a
konyhába. –Amúgy jól meg vagy Koreában?
-Nagyon jól. 2 hete vettem egy
gyönyörű házat. –mondta.
-Szöulban? –kérdeztem majd letettem
a kávézó asztalra a poharat.
-Köszi. –mondta. –Nem Szöulban van
hanem Gwanjuban. Gyönyörű pont a tengerre néz. –mosolygott.
-Jaaaa.... És gondolom egyből
felavattátok a szobát YongGukkal. –vigyorogtam.
-Hát nem egyből de igen. Fel van
avatva. –nevetett.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése