13. fejezet: Zelo

-És ha egyszer csak azt mondanám neked, hogy szeretlek akkor te mit reagálnál rá? –kérdezte mosolyogva.
-Először lefagynék utána pedig gondolkodási időt kérnék. Aztán visszautasítanálak és egyszer csak úgy váratlanul megcsókolnálak. –mondtam.
-Mikor volt utoljára pasid? –kérdezte.
-Nem volt egyetlen egy normális kapcsolatom. De úgy 2 éve. –mondtam. –Neked?
-Én még egyszer sem voltam igazán szerelmes. –mondta majd mellém jött és a korlátnak támaszkodott. Megfordultam majd én is a korlátra támaszkodtam. –Milyen hosszú volt az kapcsolatod?
-2 hét. –nevettem.
-2 hét? –kérdezte nevetve.
-Igen. –mosolyogtam. –Te milyen hosszúra szeretnéd az 1. kapcsolatodat?
-5 év. Dehogy csak hülyülök. Ahogy a sors hozza. Nem szeretek előre tervezni. –mondta.
-És hány év együtt lét után kérnéd meg a barátnőd kezét? –kérdeztem mosolyogva.
-Úgy 6-7 év. –mondta mosolyogva. –Te? Mármint mennyi év után mennél hozzá egy pasihoz?
-6 vagy 6 és fél. –mosolyogtam.
-És gyerek? –kérdezte.
-Úgy 1 év házasság után. –mondtam. –Te?
-Szintén 1 év. –mondta. Ránéztem majd elmosolyodtam. –Mi az?
-Szép szemed van. –mondtam.
-Kösz. Anyámtól örököltem. –mondta.
-Nagyon szép. De miért kérdeztél a kapcsolatról? –kérdeztem.
-Csak kíváncsi voltam. –mondta majd egy kicsit közelebb hajolt hozzám.
-Mit szeretnél még tudni rólam? –kérdeztem miközben közelebb hajoltam hozzá.
-Megcsókolhatlak? –kérdezte.
-Miért? Szeretnél? –kérdeztem vissza.
-Igen vagy nem? –kérdezte. A leheletét éreztem az ajkamon. Belemarkoltam a hajába majd Zelo közelebb húzott magához és megcsókolt. Bementünk a szobámba. Zelo a gardrób ajtajához nyomott majd a nyakamat kezdte el csókolni.
-Oh Zelo.... –mondtam.
-Mi az? Rosszul csókolok? Bocsi de ez az első csókom. –mondta.
-Zelo.... Ahhoz képest, hogy ez az első csókod.... Nagyon jól csinálod. –mondtam majd megcsókoltam. A nyelvemet áttoltam ajkai között. Aztán éreztem, hogy Zelo a nyelvével simogatni kezdi a nyelvemet.
-Hmm.... Menjünk ki az erkélyre. Ha tovább bent maradunk a szobába fogalmam sincs mit csinálok veled. –mondta egy huncut mosollyal kísérve.
-Csak még egy utolsó csókot. –mondtam majd visszahúztam és újra megcsókoltam.
-Hmm.... Jó. –mondta.
-Most már mehetünk. –mondtam mosolyogva. Kimentünk majd a korlátra támaszkodtunk. Beszélgetni kezdtünk. Zeloval nagyon jól el lehet hülyülni. Olyan kis bolond. Egy idő után hallottunk egy ajtó nyitódást. Oldalra néztünk de hátulról jött YongGuk. A srácoknak menniük kellett próbálni.