-Anyu, apu.... Megjöttem. –kiabáltam.
-Nincsen itthon. –szólalt meg valaki mögöttem. Megfordultam és egy kicsit megijedtem. Min volt az de túl közel volt hozzám.
-Mit csináltál velük? –kérdeztem.
-Csak dolgoznak. –mondta.
-Értem akkor én most megyek is. –mondtam majd az ajtó felé indultam. De Min megfogta a kezemet és visszahúzott magához.
-Kérlek ne menj el. –mondta majd mélyen a szemembe nézett. Nem tudtam semmit se mondani se csinálni. Őszintén szólva megijedtem. Féltem.... Nagyon féltem és már majdnem sírtam a félelemtől.
-Mit.... Mit akarsz velem csinálni? –kérdeztem félve.
-Semmi rosszat. –mondta majd elvette a táskámat ledobta a földre majd benyúlt a felsőm alá. Levette én pedig csak ott álltam én próbáltam eltakarni magam. Sírni kezdtem Min pedig közeledni. Magához húzott megfogta a kezemet majd bevezette a nadrágjába majd a boxerébe. Rám jött a hányinger. Jó pasi de azért ez egy kicsit túlzás.... Felemelte az arcomat majd csókolni kezdett én nem csókoltam vissza. Kigombolta a nadrágomat majd leakarta húzni rólam de én nagy nehezen eltoltam magamtól. Felkaptam a felsőmet, felvettem majd a táskámat a kezembe vettem és kirohantam a házból. Egészen a B.A.P házáig meg sem álltam. Gyorsan berohantam a házba majd becsuktam magam után az ajtót. Alig kaptam levegőt. Ez felért egy maratoni futó versennyel. A többiek a nappaliban voltak és engem néztek, hogy mi a bajom van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése