Már másfél éve vagyok együtt Zeloval. Az igazgató pedig nem mondott semmit csak annyit, hogy csak akkor lehetünk együtt ha ugyan úgy tudok figyelni az éneklésre. Nos hát eddig tudok figyelni. Nagyon sokszor megyek a TShez megnézni a srácokat próba közben. Minden cuccomat átvittem a mostani otthonomba. Mivel Zelo és az én szobám egymás mellett volt régen. YongGukék munkásokat hívták és lebontatták azt a kis falat. Így lett egy nagyon nagy közös szobánk. Kimie és YongGuk nagyon sok mindenben segít nekem is és Zelonak is ja meg persze a kapcsolatunkban is. Nagyon hálás vagyok nekik. Ja meg persze nagyon szeretem őket. A többi B.A.Pos srác is be akar csajozni csak nem sikerül nekik. Kimieék gyereke már tud járni és egy kicsikét beszélni is. Olyan aranyos. Megzabálom! Zeloval nagyon sokat foglalkozok vele. Egy nap is szintén játszottunk vele. A nappaliban voltunk. Zelo a kanapén ült, ölében a gyerek. Én pedig szerelmem mellett voltam. Zelo közelebb húzott magához. Adtam egy puszit a nyakára majd a fejemet a vállára tettem és játszani kezdtem a gyerekkel.
-El vagytok! –jött a nappaliba YongGuk.
-Ohh igen. –mosolygott Zelo.
-YongGuk Olyan aranyos fiút csináltál Kimienek. –mondtam vigyorogva.
-Kösz! –mosolygott YongGuk majd leült Zelo mellé. –Viszont ha nagyon akarod akkor Zelo is csinál neked egy gyereket.
-Jajj.... Még csak az kellene.... Még fiatalok vagyunk a gyerekhez YongGuk. –mondtam.
-Tudom. –mondta YongGuk.
-Egyébként ha pár évvel idősebbek lennénk Zeloval akkor azt mondom, hogy oké. –mondtam mosolyogva.
-De mi így is boldogok vagyunk! –mondta mosolyogva Zelo majd megcsókolt. Hát igen! Boldogok vagyunk. Ez a lényeg. Remélem még jó hosszú ideig boldog leszek Zeloval!
~The End!~
Miután letettem az összes dobozt és borítékot Zelo magához húzott. Elkezdett csókolgatni.
-Ohh Jina! Annyira szeretlek! –mondta.
-Zelo.... Kanos vagy? –kérdeztem.
-Egy kicsit. –mondta majd lenézett a nadrágjára. Én is lenéztem és láttam, hogy nem kicsit kanos hanem nagyon.... Megcsókoltam majd lehúztam róla a felsőt. Elmosolyodott és vette a célzást így ő is elkezdett vetkőztetni. Beestünk az ágyba majd heves csókolózásba kezdtünk. Zelo végigcsókolta a testemet majd belül a combomat halmozta egy apró puszikkal. Nagyon jól esett. Túlságosan jól így felnyögtem. Zelo elmosolyodott majd levette a bugyimat. Elkezdte csókolgatni a bikini vonalamat majd nyelvével kényeztette a csiklómat. Mély levegőket vettem majd hangosan kifújtam. Próbáltam visszatartani hangos nyögéseimet. Aztán felsikítottam amikor megéreztem Zelo játékos kis nyelvét a hüvelyemben. Már ekkor eltudtam volna élvezni de próbáltam minél tovább kibírni. De amikor megéreztem Zelo ujjait amik úgy izgatnak. Így már az előjátéknál megvolt az 1. orgazmusom. Felpillantott rám és elmosolyodott majd visszatért ajkaimhoz. Csók közben átdugta nyelvét ajkaim között és ízlelgetni kezdtük egymást. Aztán megfordultunk. Kikapcsoltam a melltartómat majd végig csókoltam Zelo testét, lehámoztam róla a boxert. Simogatni kezdtem férfiasságát majd számba vettem teljes méretét. Játszani kezdtem vele majd ezt Zelo megunta, megfordultunk, gyorsan felhúzta az óvszert és belém hatolt. Felnyögtem majd megcsókoltam. Nyomni kezdett majd a jobb kezével lenyúlt és simogatni kezdte a csiklómat. 1 óra után már nem bírtam visszatartani a 2. orgazmusomat így elélveztem és pár másodperc múlva Zelo is követett.
-Csodálatos voltál. –mondtam amikor végre minden visszatért a normális kerékvágásba majd megcsókoltam.
-Te is. –mondta majd hirtelen feltámaszkodott. –De mi lenne ha visszaköltöznél?
-De a.... –kezdtem.
-Mindenki nagyon szeret téged legfőképpen én. De nem zavarnál senkit. –vágott bele mondandómba.
-Jól van! –mosolyogtam majd elkezdtünk öltözni. Zeloval elindultunk hozzám és az összes ruhámat elhoztuk. Nem volt valami sok mert nem szoktam olyan sokat vásárolni.
-Jól van ez. Nem is kellett volna ajándék. De köszönöm! –mosolyogtam. Odajött hozzám Zelo majd lehajtotta a fejét. Letettem a ruhát majd ránéztem. –Mi a baj Zelo?
-Csak az, hogy mindenki ilyen nagy ajándékot ad neked én meg csak egy képet. –mondta.
-Zelo.... Nekem te vagy a nagy ajándék. Mindig tartogatsz nekem meglepetést. Amúgy meg tőled ennyi is elég a csodálatos éjszakánk után. –mosolyogtam. Zelo rám nézett majd ő is elmosolyodott. Magához húzott majd megcsókolt. –Ez is tökéletes meglepetés. Nekem elég ha csak megcsókolsz.
-Jó. Már megijedtem, hogy az én ajándékom semmi. –mondta.
-Ezt gyorsan verd ki a fejedből! Nagyon tetszik mindenkitől az ajándék. Köszönöm. –mondtam mosolyogva. Odamentem mindenkihez és átöleltem őket. Aztán visszamentem Zelohoz. Kimie megcsókolta YongGukot majd Zelo rám nézett. Magához húzott majd hosszan és szenvedélyesen megcsókolt.
-Szeretlek! –mondta Zelo.
-Szeretlek Zelo! –mondtam majd megcsókoltam.
-Az ajándékomnak van egy másik része. –mosolygott Zelo.
-Hmm.... Kíváncsian várom. –mondtam.
-Az a szobában lesz. –vigyorgott Zelo.
-Akkor felviszem ezeket és utána a tied vagyok. –mondtam majd megcsókoltam. Felmentünk majd lepakoltam az ágy mellé.
Egy kicsit félve bontottam ki. Kimie olyan komolyan adta át a borítékot. Amikor kibontottam egy nagy orvosi lapot vettem ki belőle. Elkezdtem olvasni. Minden levélnek az eleje csupa rinya. A végén írták le miről is szól ez a levél. Totál ledöbbentem.
-K-Kimie.... Ezt most komoly? –kérdeztem.
-Mi? Kicsim mi van a lapon? –kérdezte Zelo. A többiek csak értetlenül néztek rám és Kimiere.
-Igen Jina. Igaz. –mondta. Én egyből feálltam majd a nyakába ugrottam. Akár csak amikor megtudta, hogy Dél-Koreába költözök anyáékkal most is elkezdtünk sikítozni örömünkbe. Zelo és a többiek csak értetlenül néztek ránk. Végül YongGuk elvette a levelet és elolvasta. Ő is totál ledöbbent amikor megtudta.
-Na mi van kis sógorom? Ledöbbentél? –kérdeztem mosolyogva.
-Csak egy kicsit. –mosolygott.
-Na mondjátok már mi van! –mondta HimChan.
-Hát.... Kimie és én.... –mosolyogtam.
-Mi van kettőtökkel? –kérdezte DaeHyun.
-Jina és én.... –mosolygott Kimie.
-Valaki elmondaná mi van? –kérdezte JongUp.
-Testvérek vagyunk. –nevettem.
-Hogy mi van? –döbbent le Zelo és YoungJae.
-Nagynéni vagy Jina. –mondta Kimie.
-Ki a keresztanyja és keresztapja? –kérdeztem.
-Hát öm.... A keresztanya YongGuk nővére, a keresztapa pedig YongGuk ikertesója, YongNam. –mondta Kimie.
-Semmi baj.... De YongGuk neked van iker tesód is? –kérdeztem miközben fel felé húzogattam a szemöldökömet.
-Igen van. –mondta mosolyogva.
-Ne aggódj nekem itt van Zelo! –mondtam.
-Ja és az igazi ajándékod! –mondta Kimie és egy nagy dobozt nyújtott át nekem. Kibontottam és egy rózsaszínű estélyi ruha volt benne.
-Ezt fel tudnám venni a cipővel amit YongGuktól kaptam. –mondtam.
-Így vettük meg YongGukkal. Ő a cipőt én a ruhát. Először fordítva akartuk venni de így lett. –mondta.
Megkérdeztem a srácokat nem-e éhesek. A változatosság kedvéért azt mondták, hogy igen. Mindig éhesek.... Így hát elkezdtem főzni. Csináltam nekik spagettit. Azért ezt mert ezt az ételt tudom tökéletesre megcsinálni. Amikor kész lett Zelo megterített. Leültünk enni de Kimie és YongGuk megetették a picit majd ők is csatlakoztak hozzánk. Amikor megkajáltunk elkezdtem mosogatni. Amikor kész lettem leültem HimChan mellé a kanapéra. Így ketten tévét néztünk. Aztán lejöttek a többiek is. Zelo leült mellém. Megfogta a kezemet én pedig a fejemet a vállára hajtottam. Egyszer csak azt éreztem, hogy Zelo a kezembe csúsztat valamit.
-Mi ez? –néztem rá értetlenül.
-Ajándék. Tudom már régen elmúlt a születésnapod de szeretném ezt neked adni. –mondta. Kibontottam majd egy képet vettem ki a borítékból.
-Ez mikor készült? Nem is emlékszem rá.... –mondtam.
-Amikor idejöttél. –mondta.
-Zelo.... Köszönöm. –mondtam majd megcsókoltam. Aztán mindenki ideadta az ajándékát. DaeHyun egy nyakláncot adott. YoungJae egy karkötőt. HimChan egy karórát. JongUp egy parfümöt. YongGuk egy nagy dobozt adott. Kibontottam és egy rózsaszínű platformos magassarkú volt benne. Kimie pedig egy nagy borítékot adott.
Amikor felmentünk levettem Zelo felsőjét és letoltam a nadrágját. Levette magáról a boxert majd elkezdte engedni a vizet a kádba. Visszajött hozzám majd levette rólam a köntöst. Elkezdett csókolgatni majd átdugta a nyelvét ajkaim között. Percekig ízlelgettük egymás nyelvét majd bementünk a fürdőbe. Elzártam a vizet majd beszálltam a kádba. Zelo is követett majd amikor elhelyezkedett magához húzott. Elkezdett mosolyogni.
-Mire készülsz? –kérdeztem mosolyogva.
-Semmire. –mondta majd maga felé fordított és a combjára ültetett. Átkaroltam a nyakát majd megcsókoltam. Zelo egy kicsit lejjebb ment majd megcsókolta a nyakamat. Végül elkezdtünk fürödni. Segítettünk egymásnak. Zelo a mellkasomat szerette volna megmosni. Megengedtem neki így elkezdte mosni a mellkasomat és a melleimet majd a hasamat is megmosta. Én is megmostam a mellkasát és a hasát.
-Jó voltál este. –mondtam miközben a hasát mostam.
-Te is. De.... Lejjebb vinnéd a kezed? –kérdezte mosolyogva.
-Oh igen? –kérdeztem.
-Légy szíves. –mondta. A kezemet lejjebb vittem férfiasságára majd elkezdtem azt is mosni. Zelo ezt nagyon élvezte. Hátra hajtotta a fejét majd felnyögött. A nyögése totál beindított így abbahagytam és a kezem felsiklott arcára majd rámásztam és elkezdtem csókolni ajkait. Zelo egy megmozdult alattam majd a kád másik oldalára kerültünk. Én alul voltam. Nem tudtam semmit sem csinálni. Zelo az egyik kezével végigsimított a testemen majd le a nemi szervemhez. Elkezdte simogatni a csiklómat. Aztán 1 ujjával belém hatolt. Egy idő után már 2 ujja volt bennem. Végül belém helyezte férfiasságát. Elkezdett nyomni és mielőtt elélvezett volna kivette belőlem. Lenyugodott majd visszatért hozzám és megcsókolt. Végül kész lettünk. Kiszálltunk a kádból majd leengedtük a vizet. Megtörölköztünk majd elkezdtem öltözni. Kész lettem majd megvártam amíg Zelo is felöltözik. Aztán lementünk.
Reggel amikor felkeltem, felvettem az egyik köntöst ami a fürdőben volt. Lementem és láttam, hogy mindenki fent van és reggelizik.
-Jó reggelt Jina! Hát te itt aludtál? –kérdezte HimChan.
-Jó reggelt mindenkinek! Igen itt aludtam, mint ezt látod. –mosolyogtam majd Zelora néztem. Töltöttem magamnak egy bögre kávét majd odamentem az asztalhoz. Zelo az ölébe húzott.
-Bocsi, hogy nem keltettelek fel. –mondta majd megcsókolt.
-Hmm.... Vajas csók. A kedvencem. –nevettem. –Amúgy semmi baj.
-Ti most együtt vagytok? –kérdezte JongUp. Mindenki rám nézett. Én pedig Zelora.
-Igen! –mondta Zelo mosolyogva.
-Gratulálok! –mondta Kimie mosolyogva.
-Gratulálunk! –mondták a többiek.
-Köszönjünk! –mosolyogtam.
-Na tessék a legidősebbnek és a maknaenak van barátnője. Mit tudhatnak ezek amit mi nem srácok? –kérdezte YoungJae.
-Én nem tudom. Engem alapból vonzott Zelo. –mondtam mosolyogva majd ajkamba haraptam.
-Van rajtad ruha? –kérdezte halkan Zelo.
-Zelo! –nevetett Kimie.
-Nem volt elég csendes? –kérdezte mosolyogva Zelo.
-Hát nem. –nevetett tovább Kimie. Megittam a kávémat.
-Én elviszem a bögrét. Aztán ha nem gond akkor felmegyek és felöltözök. –mondtam. –Ja és Zelo....
-Mi az? –kérdezte.
-Lezuhanyozhatok? –kérdeztem vissza.
-Persze. De várj megyek én is. –mosolygott. Elvitte a tányérját. Beletette a mosogatóba a bögrém mellé majd odajött hozzám. Elindultunk.
-Jina várj! –szólt utánunk Kimie.
-Már késő. Most elrablom ezt a gyönyörű hölgyet. –mondta Zelo.
-Majd jövünk. –mondtam.
-Majd 1 óra múlva hozom! –mondta Zelo.
-Ohh Zelo.... –mondtam majd megcsókoltam. Zelo mélyen visszacsókolt majd elindultunk a szoba felé. Bementünk majd becsuktam az erkélyajtót. Visszamentem Zelohoz majd megcsókoltam és levettem a felsőjét. Ő is levette a felsőmet majd levette a harisnyámat is. Ott álltam előtte fehérneműbe. Levettem róla a nadrágot majd az ágyra löktem. Rámásztam majd elkezdtem csókolgatni a nyakát. Ezen egy kicsit felnyögött. Levette a melltartómat majd letolta a bugyimat megfordultunk majd teljesen lehúzta a bugyimat. Levette magáról a boxert aztán elővett egy óvszert. Felhúzta majd visszatért hozzám. Megcsókolt majd belém hatolt. Egy kicsit fájt így mondtam Zelonak, hogy vegye ki. Azután egy kicsit izgattuk egymást majd újra megpróbált belém helyezni merevségét. Ekkor már nem fájt. Elkezdett nyomni de mivel nem nagyon ment neki úgy, hogy fent volt így megfordultunk és alulra került. Elkezdtem mozogni majd nem soká el is ért minket a gyönyör. Egyszerre nyögtünk fel. Zelo mellkasára dőltem és puszikkal kezdtem elhalmozni. Ezeket elégedett sóhajtozással nyugtázta. Elmosolyodtam majd megcsókoltam.
-Hmm.... Mi most szexeltünk? –kérdezte.
-Neeem.... Csak játszottunk egymással. –mosolyogtam.
-Akkor tökéletes játszás volt. –vigyorgott.
-Szeretnék a barátnőd lenni. Újra. –mondtam.
-Én is szeretném ha a barátnőm lennél. –mosolygott.
-Szeretlek! –csókoltam meg.
-Hmm.... Én is szeretlek! –mondta majd magához ölelt. –Nálam alszol?
-Ki nem hagynám ezt a csodálatos lehetőséget. –mondtam. Mellé feküdtem majd hozzábújtam és el is aludtam.
Felálltam majd a konyhába vettem az irányt. Zelo utánam jött majd megfogta a kezemet. Megfordultam majd ránéztem.
-Nagyon rendes tőled, hogy kibékítetted őket! –mondta.
-Hát ha már nekem nincs egy normális kapcsolatom legalább nekik legyen. –mosolyogtam.
-Gyere fel a szobámba. –mondta majd felmentünk a szobájába. Zelo leült az ágyra én pedig kimentem az erkélyre. Végül ő is kijött. Mellém állt és a korlátra támaszkodott.
-Hiányzott ez a kilátás. –mondtam.
-Nos.... Miért akartál velem beszélni? –kérdezte lényegre törően.
-Amikor megcsókoltál az étterembe akkor jöttem rá, hogy még mindig szeretlek. –mondtam.
-Jina.... Ez most komoly? –kérdezte.
-Igen. –mondtam.
-De neked ott van Ilhoon. –mondta.
-Szakítottunk. Állítólag látszik rajtam, hogy szeretlek téged. –mondtam.
-Nagyon sajnálom. –mondtam.
-Nem a te hibád. Nem kellett volna vele összejönnöm úgy, hogy szeretlek téged. –mondtam.
-Áhh értelek. –mondta.
-Viszont te nagyon jó pasi lettél és gondolom döglenek utánad a csajok. –mondtam mosolyogva. Zelo felém fordult, magához húzott majd megcsókolt.
-Megmondtam neked, hogy várni fogok rád ha kell örökre. –mondta.
-Szeretsz? –kérdeztem.
-Nem csoda, hogy megcsókoltalak az étteremben is és itt is. –mondta.
-Csak annyit, hogy én hulla voltam ő pedig lusta volt megetetni a babát. Mintha csak az enyém lenne. Pedig nem akartam egyáltalán a gyereket. Csak úgy véletlenül jött. Így YongGuk megkérte a kezemet és meg volt az esküvő meg minden most meg ez van. –mondta.
-Figyelj! Megértem, hogy hulla voltál. De ilyen apróságon nem kell összeveszned YongGukkal. Aranyos srác és látszott rajta mennyire megbánta ezt az egész veszekedést. Béküljetek ki! Ti vagytok a pici szülei. Mást nem tudnátok csinálni. Ígyis úgyis összeköt titeket a baba. –mondtam. Kimie közben megetette a babát. Átadta nekem majd lementünk. YongGuk és a többi srác lent tévéztek a nappaliban. Mi is leültünk hozzájuk.
-De Jina.... –kezdte el suttogni.
-Kimie! Nem érdekel. Itt van YongGuk. Békülj ki vele! Én el leszek a babával. –suttogtam. Kimie felállt majd beleült YongGuk ölébe és megcsókolta. Elmondta neki mennyire sajnálja és kibékültek. Végül megint megcsókolták egymást. Zeloval összenéztünk. Egymásra mosolyogtunk majd én tovább foglalkoztam, játszottam a babával. A srácok felmentek a szobájukba. Kimie elkérte tőlem a babát majd felment YongGukkal a szobába. Zelo és én ültünk csak a nappaliban.
-Szia YongGuk. –mondtam.
-Szia Jina! –mondta. –Gyere be!
-Valami baj van? –kérdeztem miközben bementem a házba.
-Áh nincsen semmi. –mondta.
-YongGuk látom rajtad. Na mondd. –mondtam. YongGukkal leültünk a nappaliba.
-Kimievel összevesztünk. –mondta szomorúan.
-YongGuk.... Nagyon sajnálom! –mondtam.
-Semmiség. –mondta.
-Látom neked mennyire rosszul esett. –mondtam. –Na gyere ide!
-De nem akarom, hogy Kimie még jobban haragudjon rám. –mondta.
-Egy ölelés nem a világ vége. Amúgy meg majd beszélek vele. –mondtam. YongGuk átölelt én pedig csak gondolkodtam, hogy is segíthetnék kettőjükön.
-Mi van YongGuk? Már más csajnál keresed a boldogságot? –kérdezte Kimie. Hátra fordultam és ránéztem. –Jina?
-Kimie. Nekünk beszélnünk kell! –mondtam majd felálltam.
-Ha YongGukról akarsz akkor inkább hagyj. De mindjárt csak megcsinálom a gyereknek a tejet és megetetem. –mondta. Odamentem hozzá majd átvettem tőle a picit. Tiszta YongGuk volt. Aztán lejött valaki a konyhába. Zelo volt az.
-Nahát még milyen jól áll neked az anyaság! –nevetett. –Szia Jina! –mondta mosolyogva majd adott egy puszit az arcomra.
-Szia Zelo! Nekem? Na ne.... –mondtam.
-Tényleg jól áll a kezedben a baba. –mondta Kimie mosolyogva.
-Jaj ne már. Akkor mindjárt átadom Zelonak. –mosolyogtam.
-Jól van. –mondta Zelo. Átadtam neki a babát. Nagyon aranyos volt a babával. Mintha csak a sajátja lenne. Aztán kész lett a baba kajcsija. Átvettem Zelotól a babát majd felmentünk Kimievel a régi szobámba. Leültünk az ágyra majd elvette a babát és elkezdte etetni.
-Figyelj Kimie! Sajnálom ami történt. Nem akartam csak egy szó nélkül eltünni. Sajnálom! –mondtam.
-Ohh semmi baj. Annál van nagyobb gondom. YongGuk.... –mondta.
-Min vesztetek össze? –kérdeztem.
Elindultam majd amikor kimentem bementem a házamba. Elő kerestem a telefonomat majd Zelo telefon számát kezdtem el tárcsázni. Egy ideig vártam majd valaki felvette.
-Annyeong! Itt Kim HimChan. –szólt bele valaki.
-Szia! Jina vagyok ez nem Zelo telefonja? –kérdeztem.
-Szia Jina. De Zelo telefonja miért hívtad? –kérdezte.
-Csak szeretnék vele beszélni. Odaadnád neki a telefont? –kérdeztem.
-Most zuhanyzik de ha gondolod be adom neki a zuhany alá. –nevetett. –Várj egy kicsit.
-Okés. –mondtam.
-Ki az? –szólt bele valaki.
-Zelo? –kérdeztem.
-Igen. De kivel beszélek? –kérdezett vissza.
-Jina vagyok. Bocsi, hogy zuhanyzás közben zavarlak de szeretnék veled beszélni. –mondtam.
-Oh. Szia. Áh.... Semmi baj. Pont kész lettem. Csak törölközőben állok. –nevetett a telefonba. Én is nevettem.
-Bocsi tényleg nem akartalak zavarni. –mondtam.
-Nem zavarsz. De miről szeretnél beszélni? Vagy miért akarsz velem beszélni? Úgy tudtam, hogy amit tettem ma az étterembe azért megutáltál. –mondta.
-Erről szeretnék veled beszélni pont. Ami az étterembe történt. Mivel ez annyira nem telefon téma úgy gondolom, hogy inkább személyesen kellene megbeszélni. Ezért ha gondolod átjöhetnél. Tudod, hogy én is szívesen átmennék hozzád csak Kimie.... Nem szívesen lát nálatok. –mondtam.
-Kimie már megbékélt. Miután elmentél utánad rohantam és amikor visszajöttem beszéltem vele. Minden okés. Szóval nyugodtan jöhetsz ha gondolod. De ha nagyon akarod akkor én is átmehetek hozzád csak nem tudom, hol laksz. –mondta.
-Akkor megyek én. –mondtam.
-Jó. Én meg felveszek valamit. –mondta.
-Jó. Én megyek. –mondtam majd kinyomtam. Felvettem a kabátomat meg a hótaposómat majd elindultam. Már kezdett besötétedni. Amikor odaértem becsengettem. Szokásosan YongGuk nyitott ajtót.
Doojoon nyitott ajtót. Behívott majd leültünk az étkező asztalhoz. A srácok is leültek majd hallgatták a mondandómat. Elmondtam nekik mindent majd próbáltak volna tanácsot adni de Yoseop mindig mondott valami hülyeséget és nevetés lett a vége.
-Lényeg, hogy Ilhoon megbocsájtott. Zeloval kell beszélned! –mondta Doojoon.
-Tudom Doojoon. –mondtam.
-Össze akarsz vele jönni? –kérdezte Junhyung.
-Szeretem Zelot! Csak nem tudom, hogy érdemes lenne velem összejönni. Mármint a rajongók mit fognak hozzá szólni. –mondtam.
-Ne aggódj! A rajongók elfogadják azt amit te szeretnél. Inkább az igazgatótól kell félned. Nem biztos, hogy megengedné a kapcsolatot. –mondta Junhyung.
-De mindketten híresek vagyunk. –mondtam.
-Akkor talán talán megengedné. –mondta Doojoon.
-Most megyek. Felhívom Zelot. Ha gondolja jöjjön át most vagy valamikor. –mondtam.
-Jól van G.NA. –mondta Dongwoon.
-Kikísérjelek? –kérdezte Yoseop.
-Nem kell. Kitalálok. –mondtam.
Hallottuk, hogy kinyílt az ajtó. Zelo még mindig csókolt nem foglalkozott azzal, hogy ki is nyitott be ránk. Eltoltam magamtól majd az ajtó felé néztem. Ilhoon volt az. Csak ott állt nézett minket és már a könnyek folytak le az arcán.
-Ti mi a fenét csináltok? –kérdezte.
-Ilhoon.... Édesem... ez nem az aminek látszik.... –mondtam.
-Nem érdekel.... Tűnj el az életemből! –mondta majd elrohant.
-Ez most mégis mire volt jó? –kérdeztem. Ilhoon után rohantam majd felvettem a kabátomat és kimentem az étteremből. Ilhoon épp haza felé rohant. Utána mentem és nagy szerencsémre megcsúsztam a havon és elestem. Ilhoont egy idő után nem is láttam. Elindultam haza majd levettem a kabátomat. Átmentem a BtoB-s srácokhoz. Bekopogtam majd SungJae nyitott nekem ajtót.
-Szia G.NA. Miért jöttél? –kérdezte.
-Bemehetnék? Ilhoonnal szeretnék beszélni. –mondtam.
-Hjajj.... Jó gyere.... Ilhoon a szobájában van. –mondta.
-Köszi SungJae.... Imádlak! –mondtam. Bementem Ilhoon szobájába. Az ágyában feküdt és sírt. Leültem az ágya mellé a földre. –Figyelj....
-Nem kell! –mondta.
-Ilhoon.... Sajnálom, hogy ezt történt. Csak Zelo csókolt meg én nem csókoltam neki vissza. –mondtam.
-Miért kellett ezt csinálnod velem? –kérdezte. –Tudom, hogy szereted Zelot. Látszik rajtad.
-Igen. Sajnálom de már kezdtem kiábrándulni belőle már majdnem elfelejtettem erre fel megcsókolt.
-G.NA.... Jobb lenne ha szakítanánk.... Jobb lenne mindkettőnknek. Próbáld meg elmondani az érzéseidet Zelonak. Biztosan viszont szeret téged. Nem csoda, hogy megcsókolt.
-De Ilhoon.... Én nem akarlak elveszíteni. –mondtam.
-Barátok még lehetünk. Külön amúgy sem tudnánk lenni mert van ugyebár a közös zenénk. –mondta.
-Ilhoon.... Köszönöm. Megölelhetlek? –kérdeztem.
-Hát persze. –mondta majd felhúzott az ágyra magához ölelt és újra sírni kezdett.
-Nyugi Ilhoon.... –mondtam majd adtam egy puszit az arcára.
-Szereltek G.NA! –mondta.
-Én is. De nekem most mennem kell. Még beszélnem kell pár emberrel. –mondtam.
-Jól van. Kikísérlek. –mondta majd leszálltunk az ágyról és kikísért. Adtam neki egy puszit majd bekopogtam Doojoonékhoz.
Elindultunk. Jó hosszú ideig sétáltunk. Ilhoon útközben megfogta a kezemet és megcsókolt. Ekkor jöttem rá, hogy nyilvánosságra akarja hozni kapcsolatunkat. Megérkeztünk egy étterembe. Ilhoon már előre foglalt egy 2 személyes asztalt. Odakísértek minket majd leültünk. Rendeltünk 1 üveg pezsgőt. Időközben leültek a mellettünk lévő asztalhoz is. Pezsgőzés közben megfogtam Ilhoon kezét. Ő áthajolt az asztalon majd megcsókolt. Elmosolyodtam majd ránéztem Ilhoonra. Ő is mosolygott. Az arcáról le sem lehetett törölni a vigyort. Oldalra néztem és HimChan értetlen tekintetével találkoztam. Aztán mindenki rám nézett. Zelora pillantottam és láttam rajta mennyire fáj neki amit lát.
-Ilhoon.... Édesem most ki kell mennem a mosdóba. –mondtam majd felálltam és elindultam a mosdó felé. Bementem majd ott volt 2 ajtó az egyik a férfi a másik a nő mosdó volt. Egyszer csak bejött valaki. Hátra néztem majd Zelo volt az.
-Jina.... Beszélnünk kell. –mondta.
-Zelo nekünk nem kell megbeszélnünk semmit. –mondtam.
-Amúgy te mit keresel itt? Miért pont Ilhoonnal? –kérdezte.
-Együtt vagyok Ilhoonnal.... –mondtam.
-Jina ne én szeretlek.... –mondta majd megcsókolt.
.jpg)
Egy ideig csak ültem az ágyon aztán valaki csengetett. Lusta voltam kinyitni így úgy voltam vele, hogy majd elmegy. De nem tágított. Felvettem a köntösömet majd kinyitottam az ajtót. Az ajtóval szemben nem állt senki. Kinéztem. Először a B2ST háza felé aztán a BtoB felé. Egyszer csak Ilhoon mosolygós arcával találtam magam szemben.
-Ilhoon hát te? –kérdeztem.
-Hozzád jöttem. De látom nem vagy kész. –mondta mosolyogva.
-Öm.... Nem. –mondtam. –Gyere be! Ülj le én addig gyorsan elkészülök.
-Nem kint megvárlak. De nem kell sietned. –mondta mosolyogva majd lement a lépcsőn. Becsuktam az ajtót és egyből a szobába vettem az irányt. Fogalmam sincs mit vegyek fel.... Végül kivettem egy vastag, fekete harisnyát és egy kék hosszított, vastag, garbós felsőt. Felöltöztem majd gyorsan sminkeltem. Nem volt nagyon extra. Csak egy kis szempilla spirál és egy kis szájfény. Kimentem majd felvettem egy kék hótaposót aztán a kabátomat. Kimentem a házból bezártam az ajtót de bent maradt a telefonom. Kinyitottam és visszasiettem a telefonomért. Bezártam újra az ajtót majd lesiettem a lépcsőn. Kimentem az épületből majd Ilhoon mellé álltam.
-Huh kész vagyok. –mondtam mosolyogva.
-Te nem fázol? –kérdezte.
-Nem. Miért? –kérdeztem.
-Harisnyában vagy. –mondta.
-De szerelmes vagyok és ez felmelegít. Meg amúgy is vastag.... –mondtam mosolyogva. Ilhoon odahajolt hozzám és lassan megcsókolt. Ajkai égette ajkaimat. Átkaroltam a nyakát és így mélyítettem el a csókunkat.
-Nagyon szexi vagy. Mehetünk? –kérdezte mosolyogva mikor elváltak ajkaink.
-Köszönöm és igen mehetünk. –mosolyogtam.
-Szia G.NA. –mondták a srácok. Ilhoon furán nézett rám.
-Kicsim. Mi van? –kérdezte miközben odasietett hozzám.
-Semmi csak én mára végeztem. Gondoltam bejövök és szólok neked, hogy haza megyek. –mondtam.
-Látom rajtad, hogy van valami. –mondta.
-Csak annyi, hogy Yoseop kérdezte, hogy mi van kettőnk között én elmondtam. Hyuna megkérdezte milyen voltál az ágyban. Doojoon meg nekem állt. Mármint csak úgy ledöbbent. Utána mondtam, hogy próbáljunk. A táncosok nem akarta én meg mondtam, hogy tudom fáradtak én is az vagyok. De Doojoon meg hozzáfűzte, hogy nem kellett volna lefeküdnöm veled és akkor nem lennék fáradt. Berohantam az öltözőbe felvettem a cuccomat és elkezdte téged keresni. Most pedig itt vagyok. –mondtam.
-Jaj kicsim.... –mondta majd magához ölelt. –Hol van Doojoon? Beszélek vele.
-Ilhoon ne. Nem kell. Ez van. Neki nem tetszik, hogy együtt vagyunk. –mondtam.
-Miért együtt vagyunk? –kérdezte.
-Miért nem? –kérdeztem vissza.
-De. –mondta majd megcsókolt. Hosszan és szenvedélyesen. Csók közben átdugta ajkaim között nyelvét.
-Megyek haza. –mondtam amikor elváltak ajkaink.
-Jó. Én meg majd hívlak amikor haza értem. –mondta.
-Okés. –mondtam. –Sziasztok srácok.
-Szia G.NA! –mondták a srácok.
-Szia kicsim. Szeretlek! –mondta Ilhoon majd megcsókolt. Felvettem a kabátomat, megfogtam a táskámat és a nagy ajándékot majd kimentem a táncteremből. Haza fele úton majdnem elestem. De sikeresen hazaértem. Lezuhanyoztam majd becsavartam magam a törölközőbe és leültem az ágyra.
Amikor visszamentem a többiekhez leültem csak néztek hátha mondok valamit.
-Hé G.NA. Ez mi volt? Mármint mi van közted és Ilhoon között? –kérdezte Yoseop.
-Hát.... Tegnap, hogy úgy eltűntem az igazgató leszidott. De megúsztam Ilhoonnak köszönhetően. Bejött és szólt az igazgatónak, hogy kiment a lámpa. Viszont tudta, hogy én az igazgatónál vagyok. Így megúsztam. Utána berohantam az egyik táncterembe. Ilhoon utánam jött és hát akkor ott elkezdtük csókolgatni egymást levettük egymás pulcsiját meg pólóját aztán hazamentünk és utána jött hozzám Doojoon. Utána őt elküldtem mert „fáradt” voltam. De átjött hozzám Ilhoon és hát megtörtént. –mondtam.
-És? És milyen volt Ilhoon az ágyban? –kérdezte Hyuna mosolyogva.
-Mi te lefeküdtél Ilhoonnal? –kérdezte Doojoon.
-Hyuna nagyon jó volt. Doojoon igen lefeküdtem vele. –mondtam lehajtott fejjel. Aztán néma csend lett. –Eleget pihentünk már! Gyerünk! Próbáljunk!
-Na ne már G.NA. –mondták a táncosok.
-El hiszem, hogy fáradtak vagytok. Én is az vagyok. –mondtam.
-Nem kellett volna lefeküdnöd Ilhoonnal. Akkor nem lennél fáradt. –mondta Doojoon. Én nem mondtam semmit csak berohantam az öltözőbe. Felkaptam a cuccomat majd kimentem.
-Én elmentem. Ha gondoljátok mehettek haza. –mondtam majd kimentem a táncteremből. Elkezdtem Ilhoonékat keresni. Vajon melyik táncterembe lehetnek? Végül megtaláltam őket. Bementem.
-Szia. Jó téged is látni ma. –mondtam.
-Mi volt az reggel? –kérdezte idegesen.
-Micsoda? Te miről beszélsz? –kérdeztem vissza.
-Reggel amikor beszálltál abba a kocsiba és elmentél azzal a férfivel. –mondta Ilhoon.
-Ilhoon.... Ilhoon.... Ilhoon.... Nyugi már. –mondtam.
-De nem veszed észre, hogy mennyire féltékeny vagyok a csodálatos éjszakánk után. –mondta.
-Valamiről lemaradtunk? –kérdezte Yoseop.
-Öm.... Yoseop ne most majd később. Ilhoon te pedig gyere velem. –mondtam.
-Nem én itt akarom veled megbeszélni. –makacskodott. –Szóval? Milyen férfi volt az?
-Ő egy távoli rokonom volt. Minnek hívják. Ne aggódj nem most találtam ki. –mondtam.
-Őszintén? –kérdezte.
-Igen. Őszintén. –mondtam.
-Szeretlek. –mondta majd magához ölelt.
-Jó illatod van. –mosolyogtam. Ilhoon egy kicsit eltolt magától.
-Áhh a te tusfürdőd. –vigyorgott.
-Jaj Ilhoon úgy szeretlek. –mondtam miközben nyaka köré fontam a kezemet majd hajolni kezdtem felé.
-Akkor szeress ennyire amikor csak ketten vagyunk. –mondta.
-Csss.... –mondtam miközben a mutató ujjamat az ajkaira tettem majd megcsókoltam.
-Boldog születésnapot. –mondta majd adott nekem egy kis dobozkát.
-Ilhoon ez mi? –kérdeztem.
-Ajándék. –mondta. Kibontottam és egy gyűrű volt benne amire az volt rá írva, hogy „Ilhoon”.
-Ilhoon.... –mondtam majd újra megcsókoltam.
-Szeretlek! –zihálta.
-Én is. –mondtam.
-Tetszik? –kérdezte.
-Nagyon. –mondtam mosolyogva. Ilhoon kivette a gyűrűt majd felhúzta az ujjamra. –Mintha csak megkérted volna a kezemet.
-Hát igen. Meddig próbáltok ma? –kérdezte.
-Nem tudom. De szerintem úgy 2-3 óra múlva végzünk. –mondtam.
-Nekünk egész délelőtt bent kell maradnunk. –mondta lehajtott fejjel.
-Nem baj. Otthon már nem kell. –mondtam.
-Bizony. –mosolygott.
-Megyünk ma is együtt haza? –kérdeztem.
-Mi lenne ha együtt ebédelnénk? –kérdezett vissza.
-Hmm.... Én benne vagyok. –mondtam mosolyogva.
-Jó akkor majd felhívlak. –mondta.
-Jól van édes. –mondtam.
-De én most megyek is vissza a srácokhoz. –mondta.
-Okés. Szeretlek! Szia. –mondtam. Ilhoon magához húzott majd megcsókolt.
-Szeretlek! –mondta. Elengedett majd ki is ment a táncteremből.
Teljesen elfelejtettem, hogy ma van a születésnapom. Csak reménykedni tudok abban, hogy nem csináltak nekem semmit a többiek az ügynökségnél. Bementem az ügynökséghez aztán szokásosan a táncterembe vettem az irányt. Amikor bementem szokatlanul sötét volt. Felkapcsoltam a lámpát és ott voltak a táncosok a 4Minute és a B2ST.
-Na ez kinek volt az ötlete? –kérdeztem.
-Doojoon és Hyuna volt a bűnös. –mosolygott Minie az egyik táncosom.
-Jaj nem kellett volna.... Tudjátok, hogy utálom az ilyeneket. –mondtam. –De azért köszönöm.
-Szívesen G.NA. –mondta Doojoon mosolyogva. Odamentem mindenkihez majd átöleltem őket.
-Nagyon szépen köszönöm mindenkinek. –mondtam. Aztán elkezdték nekem adni az ajándékokat. Szerencsére csak 1 nagyobb és 4 kisebb ajándékot kaptam. A kicsit elférnek a táskámba a nagyot pedig majd viszem kézben.
-Boldog születésnapot! Ez a B2ST nevében van. Egy kisebb ajándék a nagyobbnak a tesókája. –mondta mosolyogva Doojoon majd átölelt.
-Bolond vagy. De köszönöm és ha jövőre is ezt csinálod akkor én megöllek. Dehogy csak hülyülök. Köszönöm Doojoon és nektek is srácok meg mindenkinek. –mondtam.
-Szívesen. –mondták egyszerre.
-Én ezeket most beviszem aztán próbálunk. –mondtam. Bevittem lepakoltam mindent majd kimentem addigra mindenki át volt öltözve. –Kész vagytok?
-Igen. –mondták a táncosaim.
-Akkor mivel kezdjünk? –kérdeztem.
-Most te választasz. –lépett mellém Junhyung.
-Oh.. Okés akkor legyen az I’ll Back Of So Can You Livevel. –mondtam.
-Akkor én itt is maradok. –mosolygott Junhyung. Aztán elkezdtük a próbát. Elpróbáltuk úgy 2x. Utána tartottunk egy kis pihenőt. Ekkor Ilhoon beállított a táncterembe.
-G.NA. Gyere ide. –kiáltott oda nekem Ilhoon. Ekkor egy kocsi jött mellém. Lelassított.
-Szia. Hova mész? Elvigyelek? –kérdezte a sofőr. Ránéztem és láttam, hogy Min volt az. Egy kicsit hezitáltam. –Ne aggódj nem csinálok veled semmit.
-Jó. De csak azért mert hideg van. –mondtam majd beszálltam. –Nem ajánlom, hogy csinálj velem valamit. Amúgy a CUBEhoz vigyél légy szíves.
-Nem is mondtad, hogy énekes lettél. Sokkal szebb vagy, mint régen. –mondta majd rám nézett.
-Hah.... Akkor is leakartál fektetni. Szóval neked akkor is pont megfelelő voltam. –mondtam.
-Oh ne legyél már ilyen. Az régen volt. –mondta.
-Tényleg régen volt. De ez nekem örökre meg fog maradni. Amúgy meg nem, hogy örülnél, hogy nem mondtalak el anyáéknak vagy jelentettelek fel. –mondtam.
-Jó tényleg köszönöm. Amúgy megérkeztünk. Boldog születésnapot! –mondta majd 2 darab dobozt nyomot a kezembe.
-Van mit. Amúgy köszönöm, hogy elhoztál. –mondtam.
-Az egyik a szüleidtől van a másik tőlem. –mondta.
-Köszönöm Min. –mondtam majd kiszálltam a kocsiból.
-2. menet? –kérdeztem mosolyogva.
-Hahh.... Majd legközelebb. Elfáradtam. –mondta majd megcsókolt.
-Amúgy én is csak kíváncsi voltam, hogy kapós vagy-e 2. menetre. –vigyorogtam.
-Ha nem fáradtam volna el akkor igen. –mondta.
-De ugye neked nem csak erre kellek? Én mivel még szűz voltam szerettem volna egy normális kapcsolatban elveszíteni. –mondtam.
-Hisz mi együtt vagyunk. –mondta mosolyogva.
-Oh igen? –kérdeztem.
-Igen. –jelentette ki.
-Ennek a hírnek örülök! –mosolyogtam.
-Alszunk? –kérdezte.
-Aha. –mondtam. Ilhoon magához húzott majd megcsókolt aztán engem elnyomott az álmosság de szerintem őt is.
2014. Október 22.:
Reggel Ilhoon telefon csörgésére keltünk fel. Felvette majd kiderült, hogy a csapattársa volt az. Ilhoon nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy nálam van és itt is aludt. Én olyan fejet vágtam ami azt jelezte Ilhoonnak, hogy „hát jó”. Kikeltem az ágyból majd elmentem zuhanyozni. Idő közben Ilhoon is csatlakozott.
-Jövök én is. –mondta mosolyogva.
-Gyere. –mosolyogtam én is.
-Csodálatos volt az éjszakám. –mondta vigyorogta.
-Látom a mellkasodon. –mosolyogtam. –Ezeket én csináltam?
-Más csajjal sem este sem máskor nem voltam. Szóval csak te lehettél. –mondta.
-Bocsi. –mondtam majd össze-vissza puszilgatni kezdtem a mellkasát ahol össze volt karmolva.
-Ah.... Már is jobb. –nyögte.
-Van egy jó hírem és egy rossz. –mondtam.
-Mondjad. –mondta.
-Hát öööö.... A jó, hogy van még tusfürdőm így neked is jut a rossz pedig az, hogy eper illatú. –mondtam mosolyogva.
-Nem baj. Legalább olyan illatom lesz, mint neked. –mondta mosolyogva.
-Bolond.... –nevettem. Aztán elkezdtünk zuhanyozni. Kész lettünk megtörölköztünk. Ilhoon felöltözött majd „haza” ment mármint a szomszédba ment és átöltözött. Én is új ruhát vettem elő magamnak. Egy hosszú farmer nadrágot egy hosszú ujjú kötött felsőt amit még a nagymamám kötött nekem és egy magassarkú csizmát. Felvettem a kabátomat majd elindultam. Amikor kiértem a bérházból akkor vettem észre, hogy előttem mennek Ilhoonék. Nem szóltam utánuk inkább csak mentem. Ha este nem volt a srácokkal Ilhoon legalább most legyen velük. Csak egyszer hátra fordult és meglátott.
-Ilhoon.... –mondtam.
-Igen én vagyok az. –mondta majd nyakamba csókolt.
-Az ajtót becsuktad? –kérdeztem.
-Igen és még be is zártam. –mondta.
-Van óvszered? –kérdeztem.
-Van. –mosolygott majd megcsókolt. –Még egyéb kérdése a hölgynek?
-Levetkőztethetlek? –kérdeztem vigyorogva.
-Csak nyugodtan. –vigyorgott. Levettem a felsőjét majd kigomboltam a nadrágját. Ilhoon levette a hálóingemet aztán kikapcsolta a melltartómat. Aztán feljebb tolt az ágyon majd levette a boxerét. Amikor visszatért hozzám a kezembe nyomta az óvszert. Amíg én kibontottam ő addig lehámozta rólam a bugyimat. Amint kész lett mellém feküdt. Rámásztam majd simogatni kezdtem férfiasságát. Le majd fel. Aztán ezt a mozdulat sort egyre többször és egyre gyorsabban. Ilhoon ettől egyre többet nyögött. Végül felhúztam merevségére az óvszert. Aztán csókolni kezdtem mellkasát. Ilhoon nyögött egy hangosat majd saját magán mosolyogni kezdett. Inkább hosszan és szenvedélyesen megcsókoltam. Ajkába haraptam majd megfordultunk. Ilhoon belém helyezte merevségét. A háttámlába kapaszkodott majd nyomni kezdett. Nyomott egy erőset ami egy kicsit fájt. Ezen felszisszentem majd Ilhoon egy kicsit lejjebb vett az erősségéből így gyengédebb volt és sokkal érzékibb. De még sem találta el azt a pontot ami a legtökéletesebb lett volna. Ilhoon kezdett fáradni de még csak a felénél jártunk. Így hát megfordultunk és kezembe vettem az irányítást. A csípőmet elkezdtem előre-hátra mozgatni közben az egyik kezemmel simogattam másikkal pedig hajába túrtam. Egy pillanatra volt egy olyan nyomása Ilhoonnak ami totálisan is beindított rajtam mindent. De csak egy pillanat volt. Ezután azon voltam, hogy ugyan ezt a pontot újra megtaláljam. Úgy 20 perc múlva megtaláltam. Nyögtem egy nagyot majd nem sokára Ilhoon is. Ekkor rájöttem, hogy ez a pont mindkettőnknek tökéletes. Ha ezen az úton megyünk végig a vége a gyönyör lesz.
-Gyerünk Ilhoon! Gyerünk! Ez az.... Ahh.... –nyögtem.
-Csss.... ne beszélj! –mondta majd megcsókolt.
-Ez így jó? –kérdeztem.
-Mozogj cica! Ah.... Ah.... –nyögött. Egyre gyorsabban kezdtünk el mind a ketten mozogni. Ilhoon benyálazta 2 ujját majd lenyúlt és simogatni kezdte a csiklómat. Én eltoltam a kezét jelzés képp, hogy nem kell mert a csiklómat dörzsöli az ágyéka így nincs most kézre szükségünk. Így Ilhoon a fenekemre tette a kezét. Egy kicsit belecsípet amitől erősen megnyomtam. Ezen mindketten felnyögtünk. Innentől kezdve minden mozgásomat megnyomtam. Ilhoon az ágyékát folyton hozzám nyomta így ő is rásegített. Az izgalomtól karmolászni kezdtem Ilhoon mellkasát. Így csináltuk egész idő alatt míg végül el nem élveztünk. Egyszerre értük el a gyönyört. Aztán Ilhoon kivette belőlem büszkeségét. Levette az óvszert majd kidobta. Én addig elmentem inni. Ilhoon mögém jött majd simogatni kezdett. Neki is töltöttem. Megittuk majd visszafeküdtünk az ágyba. Én csókolgatni kezdtem a mellkasát. Aztán az arcára néztem és rámosolyogtam.
Ilhoon elengedte magát így simán hátra fektettem. Rámásztam majd ajkai után kezdtem tapogatni. Megtaláltam, odahajoltam majd megcsókoltam. Ilhoon levettem a pulóveremet majd a felsőmet. Levettem róla a pulóverét majd a felsőjét is. Aztán a nyakát kezdtem el csókolgatni majd a kulcscsontját aztán mellkasát, hasát és hasa alját. Utána kigomboltam a nadrágját. Benyúltam a nadrágjába. Ilhoon megfogta a kezemet majd bevezette a boxerébe. Simogatni kezdtem férfiasság.
-G.NA várj! Lenne egy kérdésem. –mondta.
-Csak nyugodtan. –mondtam miközben a mellkasát csókolgattam és férfiasságát simogattam.
-Szeretsz? –kérdezte.
-Ilhoon szerintem igen. –mondtam.
-Ez most igent vagy nemet jelent? –kérdezte.
-Igent. Te? Szeretsz? –kérdeztem.
-Szeretlek G.NA. –mondta majd megcsókolt.
-Menjünk haza. Otthon majd folytatjuk. –mondtam.
-Ha már a szomszédban lakom. –mondta majd elkezdtük keresgélni ruhadarabjainkat. Végül nagy nehezen megtaláltuk. Felöltöztünk majd felvettük a kabátunkat és elindultunk. Már besötétedett. Ilhoon mondta, hogy ilyen sötétbe nem is engedne engem egyedül haza ha nem a szomszédban lakna. Aztán hamar haza is értünk. Ilhoon otthon lepakol. Addig én is lepakoltam és megágyaltam. Aztán hallottam, hogy csengetnek. Kinyitottam és Doojoon volt az.
-Szia Doojoon. Bocsi de most olyan fáradt vagyok. Nincs kedvem beszélgetni senkivel. –mondtam.
-Jó semmi baj csak megnéztem, hogy jól vagy-e és épségben haza értél-e. –mosolygott. Én eljátszottam egy ásítást. –Látom álmos vagy én akkor nem is zavarok. Jó éjt.
-Nektek is. Szia. –mondtam majd megvártam amíg Doojoon bemegy a házba. Résnyire hagytam az ajtót Ilhoonnak. Nem sokára jött is. Én addig átöltöztem hálóingbe. Amikor Ilhoon megérkezett az ágyon feküdtem becsuktam szemeit és majdnem elaludtam de egyszer az éreztem, hogy valaki rám mászik.
Először felmentem a tánctermekhez. Bementem az egyikbe majd leültem a tükör elé. Ekkor vettem észre, hogy nincs lámpa. Gondolkodtam azon, hogy haza megyek de nem volt kedvem. Pont a B2ST és a BtoB szomszédja vagyok. Mármint közöttük lakok. Szuper! Ha hazamegyek Doojoon és a többiek biztos egyből átjönnek megkérdezni mi is van. De ha itt maradok akkor csak Ilhoon jön kérdezősködni. Egyikhez sincs semmi kedvem. Egyedül akarok lenni a gondolataimmal. Ami nem fog menni mert Ilhoon pont akkor jött be a táncterembe.
-Jól vagy? Nagyon leszidott? –kérdezte miközben leült mellém.
-Csak egy kicsit. Neked köszönhetően. –mondtam.
-Áh csak mi hamarabb beakartam jelenteni az igazgatónak ezt a kis problémát. –mondta.
-Értelek. –mondtam. Hátra dőltem így lefeküdtem a parkettára. –Ilhoon....
-Mi az? –kérdezte.
-Hol vagy? –kérdeztem vissza.
-Itt.... –mondta majd egyszer csak azt éreztem, hogy valaki megcsókol.
-Ilhoon.... te mit művelsz? –kérdeztem.
-Csak megcsókoltalak. –mondta.
-Azt vettem észre. –mondtam majd elkezdtem tapogatózni.
-Mire készülsz? –kérdezte. Megtaláltam Ilhoon kezét azon végigvittem a kezemet majd áttértem a mellkasára. Tolni kezdtem addig amíg vízszintes helyzetbe nem kerül.
-Csak engedd el magad. –mondtam.
-Szia G.NA. Megyünk együtt haza? –kérdezte aranyosan.
-Öm.... Szia. Persze csak most sietek az igazgatóhoz. Majd akkor itt várj meg. –mondtam majd siettem az irodába. Bekopogtam és egy kicsit benyitottam majd bedugtam a fejem.
-Na végre, hogy itt van! Jöjjön be! –mondta az igazgató. Bejjebb mentem majd becsuktam magam mögött az ajtót. –Üljön le!
-Miért kellett idejönnöm? –kérdeztem.
-Még is hol volt? –kérdezte.
-Én csak.... –kezdtem.
-Nem hallom. –mondta idegesen majd felállt.
-Sajnálom nem akartam késni. –mondtam majd könnyezni kezdtem.
-Mi lett volna ha egy vagy több fanatikus rajongó megtámadja? –kérdezte idegesen.
-Én nem.... Csak egy kicsit egyedül akartam lenni. –mondtam majd sírni kezdtem.
-Na hadd halljam. Hol volt? –kérdezte majd felült az asztalára.
-Mondom, hogy egyedül akartam lenni. –szipogtam. Aztán valaki benyitott. Én egyből hátra néztem.
-Ilhoon te mit keresel még itt? Már régen el kellett volna menned. –mondta az igazgató.
-Csak itt maradtam egy kicsit tovább próbálni. De kiment a villany a táncteremben és nem tudok próbálni. –mondta Ilhoon majd rám nézett. Előre fordultam majd lehajtottam a fejemet.
-Most az egyszer megúszta. Elmehet. Ilhoon te is indulj haza. Eleget próbáltál ma. –mondta. Felálltam majd felvettem a táskámat és a kabátomat aztán kirohantam. Ilhoon pedig utánam.
-Zelo.... Jól vagy? –kérdeztem. Nem mondott semmit csak magához ölelt. Szorosan tartott és nem akart elengedni.
-Nem akarlak elveszíteni. –súgta a fülembe.
-Zelo.... Mi nem lehetünk együtt. –mondtam lehajtott fejjel.
-Én szeretlek! –mondta majd megcsókolt. –Várni fogok rád ha kell örökre.
-Nagyon aranyos vagy de.... –mondtam de Zelo újra megcsókolt.
-Nincs semmi de. Szeretlek és kész! –mondta majd szorosan magához ölelt. Megcsörrent a telefonom. Felvettem és az igazgató volt az. Be kell mennem az ügynökséghez.
-Figyelj Zelo! Nagyon aranyos vagy de nekem be kell mennem az ügynökséghez. –mondtam majd elindultam. Félóra után oda is értem.
-G.NA.... Az igazgató már egy kicsit ideges. –mondta Doojoon. –Engem cseszett le azért amiért nem tudom, hogy hol vagy.
-A fenébe.... Basszus Doojoon nagyon sajnálom! Nem akartam, hogy ebbe te is belekerülj. –mondtam. –De azért köszi, hogy szóltál az igazgatóval kapcsolatban.
-Szívesen G.NA. Majd találkozunk valamikor. Én és a srácok otthon leszünk. –mondta. –Szia!
-Szia Doojoon! –mondtam majd siettem az épületbe. A bejárati ajtónál Ilhoonnal találkoztam.
-Amúgy sem akartam sokáig maradni. De látom
amúgyis zavarok. –mondtam. A táskámból elővettem a borítékot majd
letettem a kávézó asztalra.
-Az mi? –kérdezte JongUp.
-Pénz. Amit
még Kimie adott nekem Magyarországon. Meg amennyit rám költöttetek az
itt eltöltött éveimben. Ezt visszaadom nektek és ha gondoljátok nem is
kereslek titeket többé. –mondtam.
-Az úgy lesz a legjobb. –mondta Kimie.
-Akkor
én nem is zavarok tovább. Sziasztok! –mondtam szomorúan majd az ajtó
felé indultam. Nem kell nekem szomorúnak lennem. Én okoztam ezt.
Vállalnom kell a következményeit. De ezek fájnak nekem. Tudom Kimienek
is fájt amikor elmentem de az régen volt.
-Szia Jina! –szólt utánam
HimChan. Megfordultam, rámosolyogtam majd elindultam. Amikor az utca
végére értem valaki utánam kiálltott. Hátra néztem és Zelo volt az.
Amikor megfordultam rohanni kezdett. Odért és elkezdett levegőért
kapkodni.
-Ennyi nem elég! Zelo szerelmes volt beléd.... Te meg itt hagytad őt. Arra nem gondoltál, hogy neki milyen rossz lehetett? –kérdezte Kimie.
-Tudtam, hogy Zelo szeretett és.... de gondoltam rá elég sokszor a gyakornoki időm alatt.... –mondtam.
-Milyen gyakornoki időd alatt? –kérdezte DaeHyun.
-Énekes vagyok, mint ti srácok. Csak én nem a TSnél hanem a CUBEnál. –mondtam.
-Mióta? –kérdezte YoungJae.
-Nem rég debütáltam. –mondtam.
-Akkor te vagy az a titokzatos G.NA? –kérdezte HimChan.
-Igen. –mondtam.
-Minek jöttél ide? Pénzt kérni vagy mi? –kérdezte Kimie.
-Kimie ne legyél már ilyen vele. A legjobb barátnőd. Ennyire megutáltad? –kérdezte Zelo.
-Zelo hagyjad. Jogos, hogy megutált megértem. Csak megakartam nézni, hogy mi van veletek. –mondtam.
-Már láttad. Most pedig mehetsz. –mondta Kimie.
Egy aranyos sráccal költöztem egy albérletbe. Meghallotta, hogy egy albérletet keresek ahol el tudok lenni egy ideig. Ő pedig pont egy lakótársat keresett magának. Így vele költöztem össze. Arra hónapra nem kért semmi pénzt. Így tudtam venni egy telefont. Egy nap el kezdtem énekelni a zuhany alatt és a lakótársam Kim pont meghallotta. Mondta, hogy lesz egy meghallgatás a CUBE székházában. Elmentem és sikeresen felvettek. 1 évig voltam gyakornoki időn. Ez idő alatt nagyon megváltoztam.
2014. Július 10.:
Végül eljött a debütálásom napja. Nagyon izgultam. Fogalmam sincs miért. A debütáló MVben Doojoon szerepelt a B2STből és akivel pedig énekeltem az Junhyung volt szintén a B2STből. A forgatások alatt nagyon sokat beszélgettünk így nagyon megismertem ezt a 2 srácot. Végül megismertem mindenkit a CUBEnál. A 4Minute-t, akkor a B2ST összes tagot, a BtoBt és még sok mindenkit. A BtoBből Ilhoonnnal nagyon jól el vagyok az elmúlt időben. A debütáló számom az I’ll Back Of So Can You Live volt a művész nevem pedig G.NA lett.
2014. Október 21.:
Néha belegondoltam most milyen is lenne Kimievel és a B.A.Ps srácokkal lenni. Már 2 hónapja elköltöztem az albérletből. Kaptam egy kis előleget a CUBEtól. De a 3 részét odaadtam Kimnek a lakótársam aki volt. Így ő maradt az albérletben és mindig lesz pénze. Megmondtam neki, hogy ha kell neki pénz szóljon nekem és én adok neki. Volt néhány kisebb koncertem az ezekből összegyűlt pénzemet megtartottam. Amit pedig kaptam nagyobb összeget annak az egyik negyedét anyuéknak adtam. A másik negyedét eltettem egy borítékba a többit pedig megtartottam. A mai napon a fellépésem után megfogtam az a borítékot és elindultam a B.A.P házához. Bekopogtam majd YongGuk nyitott ajtót.
-Annyeong. Miben segíthetek? –kérdezte.
-Annyeong! Én Kim Shin Yeongot keresem. Azt mondta nekem pár éve, hogy idejöjjek. De ha zavarok akkor megyek. –mondtam mosolyogva.
-Jina? –kérdezte meglepődve.
-Igen. –mosolyogtam. YongGuk hirtelen átölelt.
-Gyere bejjebb. –mondta. Bementem a házba. Semmi sem változott csak átfestettek mindent.
-De nem zavarok? –kérdeztem.
-Ahh.... Nem változtál semmit és nem zavarsz. –mosolygott. –Hé srácok gyertek. Kimie!
-Mi az? –lépett ki a fürőből Kimie kezében egy pici babával. Majd lejöttek a többiek is. Zelo nagyon megváltozott ez a pirosas lilás vagy nem is tudom milyen színű a haja. Nagyon jól áll neki.
-Ki ez YongGuk? –kérdezte JongUp.
-Ejj JongUp.... Hát fel sem ismersz? –kérdeztem mosolyogva.
-Ismernem kellene? –kérdezte.
-Jina.... –szólalt meg HimChan. Odajött hozzám majd szorosan magához ölelt.
-HimChan.... YongGuk után te vagy az 1. aki felismert. –mosolyogtam. Kimie odament YongGuk mellé. Átadta neki a babát majd elém állt.
-Mi a szarnak kellett 1 hazudnod 2 elmenned? Itt mindened meg volt. Nem volt elég jó? –kérdezte már-már sírva.
-Kimie nem arról van szó. Nagyon is jó volt itt lakni veletek.... De egy idő után úgy éreztem, hogy csak teher vagyok nektek. Így elmentem azt remélve, hogy nektek jobb lesz. Gondolom megtaláltátok a levelemet. Sajnálom. –mondtam.
-Szerinted az jobb volt, hogy Zelo 3 napon keresztül ki se mozdult a szobájából? Kivéve akkor amikor elmentünk próbára. De akkor sem lehetett vele beszélni mert nem mondott semmi csak hallgatott. –mondta JongUp.
-Sajnálom.... –mondtam lehajtott fejjel.
Másnap így is lett. Reggel felkeltem, lementem és mindenki fent volt. Odamentem YongGukhoz.
-YongGuk oppa.... –mondtam.
-Mi az Jina? –kérdezte meglepődve amiért úgy szólítottam hogy oppa. Én váratlanul átöleltem. –Jina....
-Sajnálom.... Tudom tegnap megbántottalak téged is és Kimiet is azzal amit mondtam, hogy nem vagyok 5 éves meg ilyenek. Sajnálom.... Nagyon örülök, hogy találkozhattam veled és a többi sráccal. Jó, hogy ilyen kedvesek vagytok velem. –mondtam.
-Nincs mit Jina. –ölelt át YongGuk. Aztán jött Kimie. Kiléptem YongGuk öleléséből és odarohantam hozzá.
-Kimie én annyira sajnálom amit tegnap mondtam. Szeretlek persze, mint barátot. Nagyon örülök annak, hogy van egy ilyen barátnőm. –mondtam.
-Jina.... –mondta. –Én is örülök és semmi baj.
-Gyertek reggelizni. –szólalt meg HimChan.
-Te csináltál reggelit? –kérdezte Kimie.
-Igen HimChan csinálta most és kijelentem, hogy ehető. –mosolygott YongGuk. Leültünk és reggelizni kezdtünk. Amikor megkajáltunk a srácok indultak is.
-Mi most megyünk. –mondta HimChan. Én mindegyik srácot átöleltem és nyomtam egy puszit az arcukra. Zelonak legszívesebben egy hosszú búcsú csókot adtam volna de nem lehetett. Így hát egy hosszú puszit adtam neki és közben szorosan öleltem magamhoz.
-Sziasztok! –mondtuk Kimievel. A srácok elmentek majd elpakoltunk.
-Juj én is megyek. Remélem nem baj. –mondta majd átölelt és el is ment. Elmosogattam majd felmentem a szobába elővettem a bőröndjeimet. Gyorsan belepakoltam majd fogtam egy papírt és tollat. Azért hagyok nekik egy búcsú levelet. A levélben ezeket írtam:
„Tegnap amikor haza mentem anyuékhoz akkor mivel van kulcsom simán bementem a házba. Elkezdtem keresni anyuékat de nem voltak sehol sem. Min mondta, hogy nincsenek itthon. Én meg kérdeztem tőle, hogy mit csinált velük. Ő mondta, hogy csak dolgozni vannak. Erre én mondtam, hogy akkor megyek majd visszajövök később és elindultam az ajtó felé. Ő erre magához húzott csókolgatni kezdett és levette a felsőmet majd megfogta a kezemet és bevezette a nadrágjába. Aztán ellöktem magamtól felöltöztem majd megfogtam a táskámat és elrohantam. Teljesen idáig pedig meg sem álltam. És nem kutyák kergettek meg engem. Sajnálom nem akartam hazudni nektek. Szeretlek tiketek! Örülök, hogy találkozhattam veletek srácok. Köszönöm, hogy ilyen aranyosak és megértőek voltatok velem. Zelo te pedig külön. Mindig ott voltál amikor igazán szükségem volt valakire. Te pedig mindent tudtál a tegnappal kapcsolatban. Nagyon szeretlek titeket! Sajnálom. De nem adom meg a címemet és még telefont is váltani fogok. Sajnálom! Nagyon hiányozni fogtok! Köszönöm, hogy befogadtatok közétek és elviseltétek hisztizéseimet.”. Lementem és a bőröndöket is vittem magammal. Letettem a levelet az étkező asztalra. Végül nagy nehezen elhagytam a házat. Már sírni kezdtem.
-Igen? –kérdeztem. Nyílt az ajtó és HimChan dugta be a fejét.
-Csak én vagyok az. Gyertek vacsorázni. –mondta.
-Jó. –mondta Zelo majd kimásztunk az ágyból. Lementünk majd leültünk. Köztem, YongGuk és Kimie között egy kicsit feszült volt a hangulat.
-Én még sem vagyok éhes. –mondtam majd megfogtam a tányéromat és visszatettem a helyére. Aztán felmentem a szobámba.
Elmentem zuhanyozni majd felhívtam anyut. Beszélgettünk egy ideig aztán letettük. Kimentem az erkélyre. Mindenki kint volt az udvaron és HimChan születésnapját ünnepelték. Így úgy döntöttem lemegyek és legalább felköszöntöm. Megfogtam az ajándékát és lementem majd egy kicsit távolabb tőlük megálltam.
-HimChan gyere egy picit. –szólaltam meg. Mosolyogva jött oda hozzám.
-Mi az? Valami baj van? –kérdezte.
-Nem csak annyit akartam, hogy.... –mondtam majd elhallgattam.
-Hogy? –kérdezte.
-Boldog születésnapot HimChan! –mosolyogtam majd odanyújtottam neki az ajándékot.
-Jina ez mi? –kérdezte amikor kibontotta az ajándékát.
-Egy kis apróság. –mondtam.
-Egy arany karóra nem apróság. –mondta.
-Nem érdekel HimChan! Ez az én ajándékom neked. Szeretném ha elfogadnád semmiféle kifogás nélkül. –mondtam.
-Köszönöm. –mondta majd átölelt.
-Nincs mit. –mondtam. –Én köszönöm, hogy mindig olyan jó voltál hozzám.
-Oh.... Jina. –mosolygott.
-De én megyek is! Nem akarok zavarni. –mondtam.
-Nem zavarsz. Maradj nyugodtan. –mondta JongUp.
-Neeeem amúgy is fáradt vagyok. –mondtam majd bementem a házba és felmentem a szobámba. Becsuktam az ajtót és az erkélyre vettem az irányt. Lenéztem a többiekhez. Zelo pont felnézett. Rámosolyogtam majd ő amikor a többiek nem figyeltek egy szívecskét mutatott. Ezen elmosolyodtam dobtam neki egy puszit majd bementem a szobámba. Levettem a köntösömet. Bebújtam az ágyba és elhatároztam, hogy amikor a többiek nem lesznek itthon elmegyek innen. Itt csak rosszat teszek. Van egy kis pénzem abból próbálok egy albérletet venni utána meg elkezdek dolgozni.
-Perverz állat.... Hogy tehet ilyet egy csoda szép lánnyal. Ilyet nem csinál egy igazi férfi. Ha meg akar kapni téged vagy szerelmes beléd akkor nem így kell csinálnia. –mondta Zelo. Ezen elmosolyodtam.
-Te hogyan csinálnád? –kérdeztem mosolyogva.
-Hát.... Először megismernélek közelebbről mintha barátkoznék veled. Aztán elmondanám neked, hogy szeretlek és szeretném ha a barátnőm lennél. Aztán úgy vinnélek ágyban, hogy a barátnőm vagy. –mondta mosolyogva.
-Sokkal értelmesebb eljárás. –mondtam mosolyogva majd odahajoltam hozzá.
-Mire készülsz? –kérdezte.
-Meg akarlak csókolni. –mondtam. Lassan ajkaihoz érintettem ajkaimat. Egy kicsit meglepődtem mert Zelo lassan átcsúsztatta nyelvét a számba. Percekig ízlelgettük egymás nyelvét majd rámásztam és hajába túrtam. Zelo még jobban magára húzott majd átölelte a derekamat. Az egyik kezemmel haj tincseivel játszottam a másikkal pedig simogatni kezdtem a testét. Zelo beleharapott az ajkamba. Erre egy kicsit felszisszentem.
-Mi a baj? –kérdezte.
-Csak egy kicsit fájt, hogy az ajkamba haraptál de nincsen semmi baj. –mosolyogtam.
-Akkor jó. –mondtam majd megcsókolt.
-Hmm.... –mondtam majd lejjebb mentem a nyakára. Gyengéden nyakába haraptam majd adtam rá egy puszit és tovább haladtam. A kulcscsontjára értem. Zelo hátra hajtotta a fejét és halkan nyögött.
-Ah.... Jina.... Ez csodálatos. –mondta. Majd valaki hirtelen kopogott. Én gyorsan Zelo mellé feküdtem majd úgy csináltam mintha semmi sem történt volna.
-Jina.... Minden rendben van? –kérdezte YoungJae.
-Igen csak egy kutya követett és én meg elkezdtem rohanni. –füllentettem. A többiek nevetni kezdtem. Csak ha tudnátok mi az igazság nem nevetnétek.
-Biztos minden rendben van? –kérdezte DaeHyun.
-Persze. Én a szobában leszek. –mondtam majd felmentem. Egy ideig egyedül voltam a szobában majd valaki bejött. Zelo volt az. Lemásztam az ágyról majd odamentem hozzá és szorosan magamhoz öleltem. Zelo előtt már nem bírtam visszafogni a sírást. Elindult az ágy felé. Lefektetett majd mellém feküdt.
-Minden rendben van? –kérdezte.
-Nem.... –ráztam a fejem.
-Mi történt? –kérdezte.
-Amikor haza mentem anyuékhoz akkor mivel van kulcsom simán bementem a házba. Elkezdtem keresni anyuékat de nem voltak sehol sem. Min mondta, hogy nincsenek itthon. Én meg kérdeztem tőle, hogy mit csinált velük. Ő mondta, hogy csak dolgozni vannak. Erre én mondtam, hogy akkor megyek majd visszajövök később és elindultam az ajtó felé. Ő erre magához húzott csókolgatni kezdett és levette a felsőmet majd megfogta a kezemet és bevezette a nadrágjába. Aztán ellöktem magamtól felöltöztem majd megfogtam a táskámat és elrohantam. Idáig pedig meg sem álltam. –mondtam majd újra sírni kezdtem.
Láttam YongGukon és Kimien, hogy mérgesek rám de akkor is.... Egész úton ezen rágódtam majd odaértem anyuékhoz. Mivel volt kulcsom csak simán bementem.
-Anyu, apu.... Megjöttem. –kiabáltam.
-Nincsen itthon. –szólalt meg valaki mögöttem. Megfordultam és egy kicsit megijedtem. Min volt az de túl közel volt hozzám.
-Mit csináltál velük? –kérdeztem.
-Csak dolgoznak. –mondta.
-Értem akkor én most megyek is. –mondtam majd az ajtó felé indultam. De Min megfogta a kezemet és visszahúzott magához.
-Kérlek ne menj el. –mondta majd mélyen a szemembe nézett. Nem tudtam semmit se mondani se csinálni. Őszintén szólva megijedtem. Féltem.... Nagyon féltem és már majdnem sírtam a félelemtől.
-Mit.... Mit akarsz velem csinálni? –kérdeztem félve.
-Semmi rosszat. –mondta majd elvette a táskámat ledobta a földre majd benyúlt a felsőm alá. Levette én pedig csak ott álltam én próbáltam eltakarni magam. Sírni kezdtem Min pedig közeledni. Magához húzott megfogta a kezemet majd bevezette a nadrágjába majd a boxerébe. Rám jött a hányinger. Jó pasi de azért ez egy kicsit túlzás.... Felemelte az arcomat majd csókolni kezdett én nem csókoltam vissza. Kigombolta a nadrágomat majd leakarta húzni rólam de én nagy nehezen eltoltam magamtól. Felkaptam a felsőmet, felvettem majd a táskámat a kezembe vettem és kirohantam a házból. Egészen a B.A.P házáig meg sem álltam. Gyorsan berohantam a házba majd becsuktam magam után az ajtót. Alig kaptam levegőt. Ez felért egy maratoni futó versennyel. A többiek a nappaliban voltak és engem néztek, hogy mi a bajom van.
2014. Április 19.:
Az utolsó évemet a suliban befejezem azután nem tudom mit fogok csinálni. Talán egyetemre megyek vagy elkezdek valamit dolgozni. Fogalmam sincs de muszáj lesz mert nem akarom, hogy YongGuk kirakjon a házból. Úgy döntöttem, hogy ma haza megyek anyuékhoz meglátogatom őket. Aztán haza jövök és csinálok valami vacsit Kimienak és a srácoknak. Viszont ma van HimChan születésnapja. Reggel felkeltem felöltöztem. Meg fogtam a táskámat, lementem a konyhába inni és mindenki lent volt. -Jó reggelt! –mondtam.
-Szia! –mondta Kimie. –Gyere ülj le te is és egyél.
-Nem vagyok éhes. .-mondtam.
-Hova mész? –kérdezte YongGuk.
-Megnézem mi van anyuékkal. –mondtam.
-Jó de ne gyere soká. –mondta YongGuk.
-De ott van Min. –mondta Kimie.
-Tudom.... Vele is tisztázni akarom a dolgokat. –mondtam.
-Te normális vagy? –kérdezte Kimie.
-Elmegyek veled. –mondta YongGuk.
-Nem kell YongGuk. Majd én megyek vele. –mondta Kimie.
-Nem kell senkinek sem eljönnie velem. Tudom nem vagyok felnőtt de 5 éves sem. Köszönöm, hogy jönni akartok velem de nem kell. –mondtam már-már idegesen. Elindultam az ajtó felé.
-Vigyázz legalább magadra. –mondta HimChan.
-Sziasztok! –mondtam majd el is mentem.
Amikor hazajöttek a srácok a szememmel egyből YongGukot kezdtem keresni. Aztán ő lépett be utoljára. Jina még mindig sírt. Szegény már vagy egy fél órája sír. Nagyon rendes volt YongGuktól, hogy odajött és próbálta ő is megvigasztalni. De Jina inkább felrohant a szobába. Aztán Zelo pedig utána ment. Remélem nem fogja még jobban megbántani.
-Milyen volt a próbátok? –kérdeztem.
-Fárasztó. –mondta Daehyun.
-Ez ezzel jár. –mondtam.
-Neked a fotózás? –kérdezte HimChan.
-Jó volt. –mondtam.
-Csak? –kérdezte YongGuk.
-Hiányoztatok te pedig főleg YongGuk. –mondtam. A srácok odajöttek hozzám majd átöleltek. Aztán felmentek a szobájukba. YongGuk magához húzott majd átölelt.
-El kell mondanom neked valamit. –mondta.
-Mi az? –kérdeztem aggódva.
-Van egy olyan érzésem, hogy HimChan és Zelo szerelmesek Jinaba. De inkább csak Zelo. –mondta.
-Akkor nem kellene őket Jina közelébe engedni? –kérdeztem.
-Azt, hogy? Itt lakik velünk. –mondta.
-Nem tudom édes. –mondtam.
-Mi a baj? –kérdezte.
-Csak fáradt vagyok és fáj a fejem. –mondtam.
-Oh. Gyere! –mondta majd megfogta a kezemet és felvezetett a szobánkba. Elkezdett vetkőztetni majd elmentünk zuhanyozni. Zuhanyzás közben YongGuk egyre többször és egyre szenvedélyesebben csókolt. Olyan csodálatos pasi. Azok az ajkai pedig.... Ah.... Annyira hiányzott YongGuk.
-Oh Zelo.... De YongGuk nem engedné meg. –mondtam.
-YongGuk hyung megengedné de Hyung már kevésbé. –mondta Zelo.
-Komolyan? –kérdeztem.
-Igen. Még ő mondta. –válaszolt Zelo.
-Tehát szerelmes vagy belém. –mosolyogtam.
-Igen. Totálisan szerelmes vagyok beléd. Ilyet még nem éreztem senki iránt. –mondta. –Te?
-Én?.... Hát.... Én nem szeretlek. Hanem imádlak. –vigyorogtam.
-Ahh.... Még azt hittem, hogy nemet mondasz. –mondta.
-Soha nem bírnék neked nemet mondani. –mosolyogtam.
-Igen? –kérdezte miközben végignézett rajtam.
-Zelo ha csak azért vagy velem.... –kezdtem de Zelo megcsókolt.
-Én nem csak azért vagyok veled. Szeretlek! –mondta majd újra megcsókolt.
-Én is szeretlek Zelo! –mondtam.
Amint haza értünk valaki sírására lettünk figyelmesek még a bejárati ajtóban lepődött fejjel néztünk össze a srácokkal. Beléptünk a házba majd a nappaliba. A kanapén Jina és Kimie ült. Totál ledöbbentem. Nem tudtam semmit se tenni. Nagyon váratlanul ért, hogy Jina sírt. Amikor pedig hallottam, hogy egy srác szerelmes belé. Azt hittem rájött, hogy szeretem. Igen szerelmes vagyok Jinaba. Nagyon kedves aranyos és csinos lány. Még hozzá pont velem egy idős. Nagyon szeretem és életem vágya, hogy együtt legyünk és olyan boldogok legyünk, mint YongGuk és Kimie. Aranyosak együtt. Mindig reménykedem benne, hogy Jina viszont szeret. Amikor felrohant a szobájába utána akartam menni. De YoungJae megfogta a csuklómat és visszatartott.
-Mióta sír? –kérdezte YongGuk.
-Úgy egy fél órája. –mondta Kimie.
-Ki ez a rokon? Hol lakik? –kérdezte HimChan.
-Ha jól tudom Jina szüleivel lakik. Már úgy 2-3 éve. Meg valamilyen Min. –mondta Kimie.
-Nekem beszélnem kell Jinaval. –mondtam.
-Zelo. Akkor menj fel de ne bántsd meg. Ne mondj neki olyan dolgot ami a szerelemmel vagy a pasikkal kapcsolatos. –mondta Kimie.
-Jó nem fogom. –mondtam majd felmentem a szobájába. Bekopogtam majd beléptem. Jina kint volt az erkélyen. Megfogtam egy zsebkendőt és egy vékony lepedőt. Kint egy kicsit hűvös volt az idő. Kimentem én is az erkélyre majd a hátára terítettem a lepedőt. Átkaroltam a vállát majd odatartottam neki a zsebkendőt.
-Köszönöm. –szipogta.
-Jól vagy? –kérdeztem.
-Jobban, hogy itt vagy velem. –mondta majd halványan rám mosolygott.
-Mi történt? –kérdeztem.
-Van egy távoli rokon aki már 3 éve lakott nálunk. Ugyebár mi elköltöztünk és ő is jött. Én ezért kerültem ide hozzátok mert a ház csak 3 embernek kényelmes. Így én ideköltöztem. A rokonom Min pedig belém szeretett és most jött rá, hogy nem vagyok a közelében. Mi lenne akkor ha a közelében lennék? Megerőszakolna amikor a szüleim késő estig dolgoznak? –kérdezte majd újra sírni kezdett.
-Ilyenre ne is gondolj! Én itt vagyok neked. Mármint én és a srácok meg Kimie. –mondtam. Jina odabújt hozzám. Ez egy kicsit váratlanul ért de közelebb húztam magamhoz és én is átöleltem.
-Zelo te mit érzel irántam? –kérdezte.
-Aranyos vagy. Nagyon szimpatikus vagy nekem. Próbák után alig várom, hogy a közeledben lehessek vagy lássalak. –mondtam.
-Tehát szeretsz? –kérdezte.
-Mondhatjuk úgy is. –mondtam mosolyogva. Jina egy kicsit közelebb hajolt hozzám majd megcsókolt. Belemarkoltam hosszú hajába. Szorosabban öleltem magamhoz. –Te?
-Szeretlek! –mondta majd újra megcsókolt. Bementünk a szobába majd lassan ás óvatosan lefektettem Jinat az ágyra. –Várj! De nem tudom, hogy milyen egy kapcsolat. Mármint félek egy kapcsolattól.
-Ne aggódj mert én is félek egy kapcsolattól. –mondtam.
-Akkor ebben is egyezünk. –mondta mosolyogva.
-Igen. Szeretnék a barátod lenni mármint a szerelmed. –mondtam.
2013. Június 26.:Hamar elteltek a napok és egyszer csak azt vettem észre, hogy már 1 hét is oda van. Miután elmentek a srácok a szokásos próbára reggelizni kezdtem. Elmosogattam majd felmentem a szobámba. Lefeküdtem majd egy kicsit gondolkodni kezdtem Minen. Milyen jó pasi az állítólagos „távoli rokon”. Aztán csörögni kezdett a telefonom. Felvettem és Min volt az. Elmondta, hogy én is nagyon hiányzok neki. Plusz még azt is elmondta, hogy az elmúlt időben belém szeretett. Ezt pedig most vette észre, hogy én nem vagyok a közelében. Én elmondtam neki, hogy nem szeretem viszont mert a rokonom. Aztán letettük. Én kimentem az erkélyre sírni kezdtem, hogy miért pont velem történik meg. Szeretem Mint de nem úgy, mint egy pasit hanem, mint egy rokont. Jó fej lehet vele hülyülni. Meg amúgy is túl idős hozzám képest. 25 éves én meg csak 17. 8 év az elég durva én szerintem. Aztán hallottam, hogy valaki benyit a szobámba. Megfordultam és Kimie volt az. Odarohantam hozzá és sírni kezdtem.
-Jina.... Mi a baj? Rosszul bántak veled a srácok? –kérdezte.
-Nem.... Nagyon aranyosak és jó fejek velem mindenki. De.... –mondtam majd sírás lett a vége.
-Gyere le a nappaliba. –mondta. Lementünk majd leültünk a kanapéra.
-Kimie. Olyan jó, hogy most jöttél. –szipogtam.
-A szüleiddel van valami? –kérdezte.
-Nem. Szerencsére jól vannak. –mondtam.
-Akkor mi a baj? –kérdezte aggódva.
-Tudod Min nálunk lakott már egy ideje. –mondtam.
-Igen.... –mondta.
-Most felhívott és azt mondta, hogy szerelmes belém és ez most tudatosult benne amióta nem vagyok a közelében. –szipogtam.
-Mi? –döbbent le Kimie.
-Miért velem történik meg? Miért ilyen szar az életem? Miért? Mit tettem, hogy ezt kaptam? –kérdeztem. De egyikre sem tudtam semmi épkézláb magyarázatot. Majd megjöttek a srácok.
-Nem tudom Jina. Fogalmam sincs. –mondta Kimie.
-Kimie. Szia kicsim. Jó, hogy itthon vagy. –mondta YongGuk majd megcsókolta Kimiet.
-Utállak Kimie. Te olyan szerencsés vagy. Szép vagy. Itt van neked YongGuk aki nem 8 évvel idősebb, mint te ja és szeret te pedig viszont szereted. Míg nekem.... –mondtam.
-Ne aggódj Jina. Neked is lesz pasid. Csak ki kell várnod az időt. –mondta.
-Te könnyen beszélsz. –szipogtam.
-Mi a baj van? –ült le mellém YongGuk.
-Szerelmes belé egy srác. Most tudta meg. –mondta Kimie.
-Ez jó. Miért nem örülsz neki? –kérdezte YongGuk.
-De a srác 8 évvel idősebb, mint ő és ráadásul a rokonja. –mondta Kimie.
-Ne aggódj majd kiábrándul belőled. Ha egy ideig nem hívod nem találkozol vele úgyis mást fog szeretni. –mondta YongGuk nyugtatás képp.
-És ha nem? Hagyjuk így is el van cseszve az életem.... –mondtam majd felálltam a kanapéról és felrohantam a szobámba.
.jpg)
